Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

320—324. §. 175 folyománya annak a kedvezőbb jogállásnak, amelyet a Tj. az ilyen gyermeknek nyújt. örökbefogadott gyermek tekintetében a gyámi tiszt első sorban az örökbefogadó szülőt kell, hogy illesse, minthogy az örökbefogadott az örökbefogadással az örökbefogadó családjába olvadt, és így azok a szempontok, amelyek a szülőnek a gyámi tisztre meghívását indokolják, ilyenkor nem a vérszerinti, hanem az örökbefogadó szülő mellett szólnak. A vérszerinti szülő mellőzésére azonban nincs ok, ha az ő házastársa az, aki őt (az atyát, az anyát, illetőleg az elismert törvénytelen gyermek atyját) a fenti megfontolás alapján kizárná, minthogy a vérszerinti szülő ilyenkor a házassággal ismét csak közelebbi nexusba jutott leszármazójához. A szükséges rendelkezéseket mindkét irányban a 321. §. 2. bekezdése tartalmazza. 3. Minthogy az a személy, aki a 319. §, értelmében mások előtt számot tarthatna arra, hogy a teljeskorú gyámjául őt rendeljék ki, esetleg akadályozva lehet a gyámi tiszt haladéktalan átvételében, a gyámi tiszt átvétele pedig rendesen nem tűr halasztást azokban az esetekben, amelyekben a bíróság a gyámság alá helyezést a 7. §. értelmében ideiglenesen kimondja, a gyám személyének megválasztásában a gyámhatóság kezét ilyenkor nem szabad megkötni. Ezen a megfontoláson alapszik a 320. §. szabálya, mely kimondja, hogy a 319. §., amelyben a Tj. a sorrend meghatározásával felsorolja azokat a hozzátartozókat, akik a gyámi tisztre mások előtt számot tarthatnak, a gyámhatóságot a feltett esetben nem köti. Szükség és kellő ok nélkül a gyámhatóság ilyen esetben sem fogja mellőzni a 319. §-ban felsorolt személyeket. 4. Míg a gyámság alá helyezést a bíróság mondja ki, a gyám kirendelése már a gyámhatóság hatáskörébe tartozik (318. §.). Erre a kirendelésre szükségük van a 319. §-ban felsorolt személyeknek is. Ebhez képest a 319. §-ban felsorolt személyek kívánhatják ugyan, hogy a gyámhatóság a gyám kirendelésénél nekik elsőbbséget adjon, de formaszerű kirendelés nélkül ők sem viselhetik a gyámi tisztet. 5. A fentiekben ismertetett rendelkezéseken Jiívül közelebbi útmutatást kellett adni még arra nézve is, mennyiben jogosult és köteles a gyám gyámoltja személyéről gondoskodni, mert a kiskorúak feletti gyámságra vonatkozó szabályoknak egyszerű kiterjesztése nem felelt volna meg. Ezek (259. §.) szerint ugyanis a kiskorúnak gyámját a gyámolt személyére nézve lényegileg ugyanaz a jogkör (gondozás, nevelés, felügyelet, tartózkodó hely meghatározása, házi fegyelem) illeti meg, mint a szülőt kiskorú gyermekével szemben. A teljeskorúak feletti gj^ámságnál ez sok volna. A gyám jogkörét nem lehet ugyan kizárólag a képviseletre szorítani, mert a tékozlás miatti gyámság alá helyezés esetétől eltekintve, a gyámolt személyére kiterjedő gondviselés szüksége (gyógyíttatás, intézeti elhelyezés) a gyámság alá helyezett teljeskorú tekintetében is felmerülhet, de egyrészt nem minden vonatkozásban és nem is minden esetben. Tüzetesen meghatározni azt, mikor ós mely vonatkozásban terjed ki a gyám jogköre, a gyámolt személyére vonatkozó gondoskodása, célszerűen alig lehet. E részben teljesen elegendőnek látszott a 323. §. rendelkezése, amely szerint a gyám teljes korú gyámoltjának személyéről csak annyiban jogosult és köteles gondoskodni, amennyiben a gyámság célja megkívánja. 6. A 324. §. szabálya kivótelesebb megokolásra nem szorul. Hogy a törzsvagyon jelentékeny megváltoztatásával járó intézkedéseket, különösebb szükség esetén kívül, helyesebb mellőzni akkor, ha valószínű, hogy a gyám-