Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.
Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része
301 304. §. 165 ügynek tekinthető. Pl. felesleges volna, különösen hivatalból, a hozzátartozókat a meghallgatással terhelni, esetleg a gyámoltnak költséget is okozni csekély értékű ingatlan eladása vagy a gyámolt eltartására szükséges kisebb tőke felhasználásának kérdésében. 9. A gyám felett való gyámhatósági felügyelet gyakorolhatásának egyik legalkalmasabb eszköze, hogy a gyám még tisztének tartama alatt a gyámoltnak általa kezelt vagyonáról' és jövedelmeiről koronként számot adni köteles legyen és a számadás helyességét a gyámolt érdekében a g3 r ámhatóság megvizsgálja. A Gy. T. a 115—130. §-okban, a 271. §. utolsó bekezdésében és a 275. §-ban szabályozza a gyámi számadás kérdését. A Tj. 301—304. §-ai nagyjában megegyeznek a Gy. T. rendelkezéseivel, de mellőzi a számadások vizsgálatára vonatkozó és amennyiben helyesek, a gyámhatósági rendtartásba felvehető utasításokat, különösen a gyámhatósági vizsgálat jogkövetkezményeire vonatkozókat. A Tj. 301. §-a szerint is a gyám köteles vagyonkezeléséről óvenkint ezámot adni a gyámhatóságnak. Az évnek nem kell, mint a Gy. T. 118. §-a szerint, a naptári évvel egybevágnia, hanem a kezelés évének lejártával, eset • leg a gyámhatóság részéről kitűzött határidőben. Ha csekély a vagyon, vagy a jövedelem, a gyámhatóság visszavonhatóan megengedheti, hogy a gyám csak két-három éves időközökben számoljon, amihez a mai jog szerint a gyámhatóságnak nincs joga. De egyezően a mai joggal (Gy. T. 116. §.) a 302. §. első bek. szerint a gyámhatóság a jövedelem elszámolása alól a gyámot felmentheti, ha a gyámolt eltartásának költsége a jövedelmet nyilván kimeríti. Egyezően a Gy. T. 115. §-ával, a 301. §. 1. bek. 2. mondata szerint a gyámot a számadás kötelezettsége alól sem a szülő, sem az, akitől a gyámolt a vagyont örökölte, vagy ingyenes jogügylet útján kapta, fel nem mentheti. A gyámot a számadástételre a 293. §. értelmében a gyámhatóság pénzbírsággal szoríthatja. Ha ez sikerre nem vezet, a gyám felmentésével helyébe rendelendő gyám, esetleg tisztében meghagyásával kirendelendő gondnok által indítandó perrel kell a gyámhatóságnak a g}^ám számoltatásáról gondoskodni. A gyámhatóság ugyanis felügyeleti jogánál fogva kényszerítheti ugyan a gyámot számadásra, de nem a gyámolt képviseletében. A gyám tehát a gyámhatósághoz beadott számadással nem a gyámoltjának számol, hanem számot ad a föléje rendelt felügyelő hatóságnak, hogy a tisztével járó kötelességeinek megfelelt-e. A 302. §. szerint a számadásban a bevételeket és kiadásokat rendben és részletesen kell kimutatni az igazoló okiratok csatolásával, amennyiben ibyeneket kiállítani szokás (Gy. T. 117., 119. §.). A számadás mellett ki kell mutatnia a törzsvagyon időközi szaporodását ós csökkenését is (Gy. T. 119. §.). Kereskedelmi könyvvitel mellett folytatott üzletről a könyvek alapján készült mérleg pótolja a számadást és vagyonkimutatást (Gy. T. 271. §. utolsó bekezdés.). A gyámhatóság azonban az üzleti könyvek és igazoló okiratok beterjesztését követelheti. A 303. §. a gyámnak azt a kötelességét állapítja meg, hogy — ha van ellenőrző gyám — számadását és a vagyonkimutatást megvizsgálás céljából közölje az ellenőrző gyámmal, akinek kívánságára a vagyon meglétét is igazolnia kell. Viszont az ellenőrző gyám a számadást megvizsgálni és annak eredményeinek megfelelő nyilatkozattal ellátni köteles. A 304. §. első bekezdése lényegében teljesen megegyező a Gy. T.
