Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

280. §. 155 kezelése, különösen a gyámolt üzletének vagy más gazdasági vállalatának folytatása megkivánja. Mert csak a gyámhatóság és a gyám munkáját céltalanul szaporítaná és a gyámolt érdekeit is veszélyeztethetné a vele járó késedelem, ha pl. minden egyes üzleti követelés beszedésére, vagy a gyámoltat terhelő esedékes váltók újakkal pótlására, vagy a kötelezettségek folyamatos teljesítéséhez szükséges kölcsönügyletek megkötéséhez esetrőlesetre kellene a gyámnak a gyámhatósági jóváhagyást kieszközölnie. 24. A gyám gyámoltja képviseletében tehet oly intézkedéseket, amelyek a fennforgó körülmények számbavételével nagyon kedvezőtlenül érinthetik a gyámolt anyagi érdekeit. Ily intézkedések érvényét, hí a gyámoltat károsítják is, általában gyámhatósági jóváhagyástól függővé tenni már azért sem lehet, mert gyakran a megtörtént tényeken változtatni nem is lehet, de a jogbiztonsággal is ellenkeznék annak következtében, hogy a gyámmal jóhiszeműen szerződő többnyire nem is szerezhet tudomást a gyám törvényes hatáskörének korlátozásáról, nem is szólva arról, hogy a gyám és a gyámhatóság szertelen terhelésével is járna. Pl. ha a gyám az általa kezelt jószág tejtermékeinek kedvezőbb értékesíthetése végett tej elárusító üzletet rendez be, a vele üzletekbe bocsátkozó nem kötelezhető annak kutatására, vájjon van-e neki reá gyámhatósági engedélye, vagy ha eladja a gyámolt fáját, vájjon betartotta-e az erdő kihasználására nézve megállapított üzemtervet. Vagy ha a rendes gazdálkodás mértékét meghaladó beruházásokat eszközöltet, a munkát teljesítő iparos se kutathatja, szabad-e a gyámnak ezt tennie. A gyámnak ily jogügyletei tehát azon az okon, hogy visszaélt törvényadta jogával, nem érvényteleníthetők, hacsak a 285. §. esete, vagyis a gyámmal ügyletbe bocsátkozó rosszhiszeműsége fenn nem forog. A Tj. 280. §-a szükségesnek tartja megtiltani a gyámnak, hogy némely különben kezelői és képviseleti hatáskörébe tartozó intézkedéseket megtegyen a gyámhatóság tudta és felhatalmazása nélkül, ha azok vagy a vagyonkezelés körén kívül esnek, vagy a gyámolt érdekeit, jelentőségüknél fogva nagyobb mértékben veszélyeztetnék. Nevezetesen nem szabad a gyámnak üzletet vagy más gazdasági vállalatot kezdenie vagy abbanhagynia a gyámhatóság jóváhagyása nélkül. A kezdés nagy kötelezettségekbe sodorhatja a gyámoltat, az abbanhagyás pedig anyagi kárával járhat, ha akár az egyik, akár a másik esetben a gyám — bár jóhiszeműen, de meggondolatlanul— járt el. Továbbá, ha a gyám a gyámolt törzsvagyonának változtatásával vagy csorbításával járó, habár a 275—278. §-ok alá nem tartozó oly intézkedést kíván tenni, amely a rendes vagyonkezelés körébe nem esik, ezt szintén nem szabad megtennie a gyámhatóság engedélye nélkül. Nem kétséges, hogy a gyám kezelésének célja a gyámolt vagyonának lehetőleg jó karban ós értékében való fenntartása. Ennek egyik eszköze a felesleges vagy értékcsökkenésnek alávetett ingóságok értékesítése; ha szükséges, másokkal való pótlása is lehet. A gyámnak tehát nemcsak joga, de kötelessége is, hogy a vagyon fenntartásához szükséges intézkedéseket önállóan, legjobb belátása szerint megtegye. De már az adott körülményekhez képest túllépné hatáskörét a gyám — mert nem tartozik a vagyon rendes kezeléséhez — ha pl. a gyámhatóság jóváhagyása nóíkül a gyámolt házát nagy költséggel újjá építtetné, vagy parkját, erdejét kivágatná és felszántatná, vagy gyámoltja örökölt műkincseit, könyvtárát, gazdasági felszerelését eladogatná, ménesét, tehenészetét megszüntetné, mért mindezt a rendes vagyonkezelés körébe nem vágó, csak különös okkal igazolható rendkívüli intézkedésnek kell tekintem. Nincs eltiltva a gyám attól, hogy a rendes vagyonkezelés cél20*