Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.
Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része
11 egyesület keletkezésének időpontjától kezdve jogképes, fennálló jogunkkal megegyezően a nem jogképes egyesület alakulatát kizárja. Ugyancsak kirekesztette a Tj. az állatszavatosság szabályait. Az állatvétel többnyire kereskedelmi ügylet, amely mint ilyen a kereskedelmi törvényben vagy Horvát-Sziavonországokra is kiterjedő más külön törvényben szabályozandó ; s ehhez képest helyesebb a szélesebb körben hatályos törvény megfelelő szabályait az állatvételnek kereskedelmi ügyletet nem tevő eseteire kiterjeszteni, mintsem megfordítva. „ , Mindezen szabályok elhagyása azon a feltevésen alapul, hogy az egyesületi és az alapítványi, valamint az állatszavatosságra vonatkozó külön törvények legkésőbb a polgári törvénykönyv életbeléptóig szintén életbe fognak lépni. A különleges gazdasági szakjogok (vadászati, halászati, erdőtörvény, vízjog, kisajátítás stb.) magánjogi szabályait a Tj. nem érinti. E szabályoknak a polgári törvénykönyvvel való összhangba hozatala szintén az óletbelóptető törvény feladata lesz. Ugyanez áll azokra a különleges magánjogi szabályokra, amelyek bizonyos személyek, társadalmi körök vagy vagyontárgyak jogviszonyait az általános magánjogtól eltérő elbánásban részesítik; ide esik pl. a családi hitbizomány intézménye, a nemesség átszállásának kérdése, valamint az egyházi személyekre vonatkozó különleges magánjog (holtkézi törvények, öröklés az egyházi személyek után). Hasonlókép az életbeléptető törvény fogja tartalmazni a legfelsőbb uralkodóház házi törvényeinek magánjogi tartalmára vonatkozó fenntartást. Az életbelóptető törvény vagy külön törvény fogja szabályozni a nemzetközi magánjogot is, amely különböző jogterületek jogszabályainak összeütközését rendezi. A nemzetközi magánjog mai fejlődése ezt az anyagot széles körben teszi nemzetközi megállapodások tárgyává; az ilykép folytonosan fluktuáló joganyagot nem célszerű a nagyobb állandóságra szánt polgári törvénykönyvben elhelyezni. Külön kell rendezni magánjogunk viszonyát Horvát-Szia vonországok, valamint Bosznia és Hercegovina külön jogához is. b) A Tj. rendszere abból indul ki, hogy a magánjog egyfelől a személyi, másfelől a vagyoni javakra vonatkozó jogviszonyokat rendezi. Ehhez képest a Tj., a személyi javak elsőbbségénél fogva, az ezek rendjót tartalmazó személyi és családi jogot bocsátja előre első főrészül; ezután következik a vagyonjogot felölelő három további főrész. Ez utóbbiak közül az első hely a dologi jogot, mint a tokevagyon élvezetének s ezzel a termelés és a fogyasztás rendjének jogát illeti meg; utána sorakozik a kötelmi jog, mint a javak forgalmának joga; végül pedig a vagyon sorsát az ember halála esetére rendező öröklési jog. Azok a szabályok, amelyek egyes törvénykönyvekben az általános részben szoktak előfordulni, annak a résznek a keretében helyeztettek el, amelynek tárgyával az illető szabály a legszorosabb összefüggésben áll; így jelesül az ember személyállapotaira ós a jogi személyekre vonatkozó*szabályok a személyi jogban (1. rósz I. címe), a dolgok jogi minőségének szabályai a dologi jogban (II. rész I. címe), a jogügyletek szabályozása pedig, a kötelmi jogban (III. rész I. címe). Ehhez képest a Tj.-nak nincsen külön általános része (miként az osztrák és a svájci polgári törvénykönyvnek sincs), ami a szabályok konkrétebb kifejezésével gyakorlati alkalmazásukat megkönnyíti. c) A szerkesztés módszerét . illetőleg a Tj. a túlságos tömörség és a túlságos kazuisztika között középutat keres, az egyes intézményeket azonban lehetőleg részleteikben is tüzetesen szabályozza. Ez a szerkesztési mód felel 2*
