Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

152 278. §. is szükséges a gyámhatósági jóváhagyás ahhoz, hogy a gyám üzletet vagy más gazdasági vállalatot ingyenes jogügylettel is szerezhessen vagy átruházhasson vagy ilyennek folytatására irányuló társasági szerződóst köthessen vagy felbonthasson. A Gy. T. 113. §-a 6. pontjának az a szabálya, hogy a gyám üzletet sem nem nyithat, sem nem szüntethet meg gyámhatósági jóváhagyás nélkül, a 280. §-ban talált helyet, mint a gyámnak szóló utasítás. Mert az üzletnyitás vagy megszüntetés tényén a gyámhatósági jóváhagyás hiánya okszerűen nem változtathat. A Tj. 278. §-ának 7. pontja a Gy. T. 113. §. 13. pontjával megegyező. Indokolt a cégvezető rendeléséhez a gyámhatósági jóváhagyást megkívánni, mert a K. T 34. §-a szerint a gyámét meghaladó hatáskörrel bír harmadik személyekkel szemben és jogérvényesen járhat el oly ügyekben is, amelyekben a gyám gyámhatósági jóváhagyásra szorul. A Tj. 278. §-ának 8. pontja szerint szükséges a gyámhatósági jóvá-, hagyás a Gy. T. 113. §-ának tágításával nemcsak váltói kötelezettség vállalásához, hanem bemutatóra szóló papir kiállítása, a váltón kivül más forgatható papir, vagy az 1443—1445. §-okban szabályozott tartozás-elismerés által való kötelezettség vállalásához is megkívánni a gyámhatósági jóváhagyást, mert ezek kiállítása is azzal a veszéllyel jár, hogy a kötelezett csak magára az okiratra alapíthatja jogát vagy annak birtokosa ellen éppen megillető kifogással élhet. A Gy. T. kifejezetten nem szól arról, vájjon a gyám gyámoltja nevében életbiztosítási, életjáradéki vagy élettartamra szóló eltartási szerződést köthet-e érvényesen gyámhatósági jóváhagyás nélkül, de mert a bírói gyakorlat általában érvényteleneknek tekinti a gyám terhes jogügyleteit gyámhatósági jóváhagyás nélkül, a 278. §. 9. pontja, amely a gyámoltra ily kötelezettségeket rovó szerződések kötéséhez megkívánja a gyámhatósági jóváhagyást, de a neki ingyenes életjáradékot vagy eltartást juttató szerződéshez nem (kivéve a 224. §. esetét), a mai joggal megegyezőnek tekinthető Az ily szerződések annyira a rendes vagyonkezelés körén kívül esnek, hogy a gyámolt érdekét az esetben is érzékenyen sérthetné, ha ily módon csak teljeskorűsága . elértéig vállalna kötelezettséget. A Gy. T. 113. §-a a bérleti szerződésekről nem tesz említést. Eszerint bérházat vagy lakást a gyám bármily időre bérbe adhatna, sőt bérbe is vehetne gyámoltja nevében gyámhatósági jóváhagyás nélkül, ha nem hárítaná el a gyakorlat a megfelelő szabály hiányából támadható veszélyt a jogügylet terhes voltára alapított érveléssel. Haszonbéri. szerződést a Gy. T. 108. §-a szerint azon éven túli időre, amelyben a kiskorú, teljeskorúságát életkora szerint eléri, a gyám nem köthet. Nyilvánvalóan helytelen és szinte kivihetetlen szabály oly esetben, midőn felszerelés hiányában a birtokot nem lehet házilag kezelni és a kiskorú oly közel van teljeskorúságához, hogy annak elértéig terjedő időre súlyos károsodása nélkül bérbe sem adható, vagy ha a kiskorú tulajdonostársak különböző időben érik el teljeskorukat. Különben is következetlen, hogy maga a birtok, ha a kiskorú érdekében áll, eladható, de ugyanez indokból a kiskorú teljeskorúságán túl terjedő időre haszonbérbe nem adható. A 278. §. 10. pontja értelmében csak olyan bérleti vagy haszonbérleti szerződós szorul gyámhatósági jóváhagyásra, amely a gyám oltat három évnél hosszabb időre, vagy élete huszonötödik, kiskorúságának meghosszabbítása esetében huszonnyolcadik évének betöltése utáni időre is kötelezi, legyen a gyámolt akár a bérbeadó, akár a bérlő. Allé szabály úgy épületekre, mint jogokra