Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

145 A 2. bekezdés csak a módokat jelöli meg, amelyek szerint a gyámhatóságnak be nem szolgáltatott pénzt, amelyet gyümölcsöztetni kell, a gyámnak elhelyezni szabad. Ez azonban nem oly értelemben kötelező szabály, hogy a gyámolt pénzét csak így szabad gyümölcsöztetni. Gyámhatósági jóváhagyással ingatlan vagy üzleti vállalat szerzésére is fordítható (278. §. 5., 6. p.). A 2. bekezdés 2 — G. pontja alatt felsorolt elhelyezési módok alig szá mottevő módosítással megegyeznek az 1885 : VI. t.-c. 13. §-ában az egyénenkénti rendszer mellett való elhelyezésre megállapított módokkal. Csupán az idézett törvény 17. g 5. pontja helyett, amelynek értelmében az 1—4. pont szerint való elhelyezés lehetősége hiányában a gyámolt pénzét kamatozó letétkép a kir. adóhivatalba kell szállítani, vétetett fel 1. pont alatt, hogy a pénz a postatakarékpénztárnál is elhelyezhető. Kiválóan célszerű az elhelyezésnek ez a módja, ha kisebb tőkék gyümölcsöztetéséről kell gondoskodni, mert könnyít a gyám és a gyámhatóság munkaterhén is. Különösen kiutalás esetében elegendő a gyámhatóság egyszerű felhatalmazása és elesik a pénz utalványozásával, felvételével, vagy kézbesítésével járó munka és késedelem. Biztosság szempontjából pedig ez az elhelyezés nem kifogásolható. A 3. pont megengedi a községi kötvényekbe fektetést, feltéve, hogy azokat külön jogszabály gyámoltak pénzének elhelyezésére alkalmasaknak nyilvánítja, mint ez pl. az idézett törvény keletkezése óta a székesfőváros kötvénj'eire nézve külön törvényben megtörtént. Hogy ez a jogszabály külön törvény vagy esetleg kormányrendelet legyen-e, ez az életbeléptető törvényben lesz megállapítandó . A 4 pont annyiban tér el a fentidézett törvény 13. §. 3 pontjától, hogy csak belföldi ingatlanra adott jelzálogos kölcsönbe való elhelyezést engedi meg, mert külföldi ingatlanra adott jelzálogos kölcsön fedezetének elbírálása, de különösen esetleges behajtása nehézséggel járna. Ha mégis különös okból a kiskorú érdekében állana pénzét külföldi jelzálogos kölcsönbe elhelyezni, ezt a 271. §. szerint a gyámhatóság megengedheti. A fedezet tekintetében mezőgazdasági ingatlannál elégségesnek tartja a Tj. a kétszeres fedezetet. A háromszorosát csak egyéb ingatlanra nézve tartja fenn. A földbirtok értéke ugyanis általában állandóbb szokott lenni, sőt ha változik, inkább emelkedni, mint csökkenni szokott. Míg pl. épületek értéke az idő múlásával beálló romlások következtében csökkenni szokott, hacsak mint nagyobb fejlődésnek induló városokban a telek értékének emelkedése vagy a bérek emelkedése nem egj^enlíti ki az épület romlása okozta értékcsökkenést. Példa rá, maga a székesfőváros, ahol négy évtized alatt a bérházak és háztelkek értékében szélsőséges emelkedések ós csökkenések fordultak elő. Szükséges lesz azonban, hogy a polg. törvénykönyvet óletbeléptető törvény kapcsán kiadandó rendeletben megáilapíttassék, hogy mily ingatlanok esnek a mezőgazdasági ingatlan fogalma alá és nem szükséges-e bizonyos ingatlanokat általában kizárni a jelzálogos kölcsönökre alkalmas ingatlanok sorából, de különösen minő elvek szerint kelljen a jelzálogos kölcsön fedezetére szolgáló ingatlan becsértékét megállapítani. Nem volna célszerű az erre vonatkozó szabályokat magába a polg törvénykönyvbe felvenni, mert a gazdasági viszonyok változásával szükségessé válhatik azoknak korszerű módosítása, ami mindenesetre könnyebben eszközölhető, mint ha azok magában a polg. törvénykönyvben foglaltatnának. Magának a becsérték kiderítése módjának megállapításán kívül szükséges Képv. iromány. 1910—1915. XXXII. kötet. ' 19