Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

132 247-249. §. még azon a jogcímen sem pótolhatja beleegyezését, hogy vagyoni érdekét is érinti, mert a §. 2. bek. szerint nincs szükség a férj beleegyezésére, ha a férj tartósan gátolva van nyilatkozni vagy ismeretlen helyen távol van, vagy ha a házastársak között az életközösség megszakadt. Mindenesetre a gyámhatósággal szemben kell a férjnek nyilatkoznia, de nem külön megszabott formában. Nyilatkozhatik tehát szóval a gyámhatóság előtt, vagy aggálytalan írásbeli nyilatkozatban. Különben a férj a már megadott beleegyezését is visszavonhatja és így annál inkább érvényesítheti tiltakozását, ha korábban nem volt módjában nyilatkoznia, pl. ha a nő gyámul kirendelésekor távol volt, vagy nejével gyámmá kirendelése után kötött házasságot (310. §.). 16. Vannak törvényeink, amelyek a közérdek szempontjából tiltják, hogy némely köztisztviselő gyámi tiszt viselésére vállalkozzék, vagy elvállalhatását felsőbb hatósága engedélyéhez kötik. Ilyenek pl. az 1869: IV. és 1871 : XXXIII. t.-Cikkek, amelyek szerint a bírák és ügyészek csak a törvény ós végrendelet alapján őket megillető gyámi tisztet viselhetnek. A gyámhatóságnak ily törvényes rendelkezésekkel ellentétesen nem szabad eljárnia és ezért a Tj. 247. §-a kimondja, hogy nem szabad gyámul kirendelni azt, aki külön törvény értelmében gyámi tisztet nem viselhet, vagy csak felsőbb hatósága engedélyével vállalhat el gyámságot, de engedélyt felsőbb hatóságától nem nyert. Minthogy a gyámhatóságnak tudnia kell a törvényt, ily törvényellenes gyámrendelése is az 1484 §-ban megállapított felelősség veszélyével járhat. 17. A Tj. 248. §-a egyezően a Gy. T. 48. §-ával az olyan magyar honpolgárt, akinek községi illetősége a polg. tvkv. hatályának területén van, a 251. és 252. §-ban megállapított törvényes következmények terhe alatt kötelezi a 239. §. alapján reá ruházott gyámi tiszt elvállalására, kivéve, ha gyám nem lehet, gyámmá nem volt szabad őt kirendelni, vagy ha a gyámságot jogosan visszautasíthatja (249. §.). Horvát-szlavonországi községi illetőségű magyar állampolgár vagy külföldi állampolgár, ha az országban lakik is, nem köteles a gyámi tisztet elfogadni, de ha vállalta, ezen a címen'nem követelheti felmentetését. 18. A Tj. 249. §-a azokat sorolja fel, akik nem kötelesek elfogadni a gyámi tisztet, de ha elvállalták, nincs joguk az akkor már fennállott okból felmentésüket kívánni és csak beiktatásukig érvényesíthetik a mentséget (311. §.). A 2., 3., 5. és 8. pont alattiak elvileg megegyezők a Gy. T. 49. §-ának c)> <*>)•, ff) és b) pontjaival, a 4. pont a Gy. T. 50.' §-ával. A 2. pont alatti mentességi ok annyiban eltérő a Gy. T. idézett §-a c) pontjától, hogy utóbbi szerint öt gyermek gondviselése mentesít, míg ennek a §-nak 2. pontja szerint mentes az, aki négynél több ivadékának viseli gondját. Nem számít tehát az örökbefogadott gyermek, de számít, ha gondját viseli, az unoka vagy szépunoka is. A 4. pont azzal bővült, hogy mentes az is, aki foglalkozásánál fogva el nem láthatná kellően a gyámi tisztet. Pl. vasúti, postai alkalmazott, kereskedelmi utazó. A 8. pont kiegészítést nyert az ellenőrző gyámság számításba vételével, de azzal a megszorítással, hogy intézeti vagy hivatalos gyámság nem számít. Az 1., 6. és 7. pont alatti mentességek a Tj.-nak az eddigi jogtól eltérő némely szabályának következményei. Nők ma nem lehetnek gyámok, tehát — az anya kivételével — mentesek is elvállalásától. De ha a Tj. nem is zárja ki a nőt a gyámi tiszt viseléséből, nem tartja még sem helyesnek ennek a tisztnek elvállalására kötelezni is. Neménél fogva és annak élethivatására és társadalmi helyzetére való hatása következtében igen gyakran erkölcsileg és