Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

124 23L §. a számadása alapján terhére megállapított összeg befizetésére kötelezhesse és határozata jogerőre emelkedése esetében azt rajta végrehajtás útján megvehesse. A gyám ez ellen csak birtokon kivül és 3 havi záros határidő alatt kereshet orvoslást a törvény rendes útján. A Tj. ezt a szabályozást, bár az kétségkívül előnyös a gyámoltra, nem tette magáévá, mert a gyám és gyámolt egymáshoz való viszonya magánjogi természetű lévén, az ebből a viszonyból származó követelések megítélésére csak a bíróság lehet hivatva, nem pedig a már hivatásánál és ebből folyó felelősségénél fogva a gyámmal szemben méltán elfogultnak tekinthető gyámhatóság. 13. Elvileg tartózkodott a Tj. attól, hogy a gyámnak vagy a gyámhatóságnak tisztük mikénti betöltésére nézve különös utasításokat adjon; mert egyrészt alig lehet kimeríteni, nem is minden esetben alkalmazhatók a gyámolt érdekeinek veszélyeztetése nélkül, másrészt feleslegesek ós ha nem azok, a gyámhatóság eljárását szabályozó rendtartásban van helyük. Pl. felesleges kimondani, hogy a gyámhatóságnak legfőbb feladata a gyámoltak szellemi és anyagi érdekeinek megóvása és előmozdítása, mert hiszen a gyámság és gyámhatóság intézménye éppen e célból létesült. Abban az irányban sem kell a magánjogi törvénynek a gyámnak részletes utasításokat adni, hogy adott esetben miként teljesítse a gyámoltja gondviselésével járó kötelességót. Magától értetődik, hogy rosszra nem taníthatja, emberré kell őt nevelnie, hogy nem mulaszthatja el a gyógyíttatását vagy iskoláztatását. E részben különben is megjelölik kötelességeit a közjóléti törvények és szabályok. A gyámi törvénynek a vagyon kezelésére vonatkozó szabályai is, mint pl. a földbirtok bérbeadására, a gyámolt ingatlan vagyonának értékesítésére vonatkozók vagy feleslegesek, mert a gyámnak tisztéből folyó kötelessége, hogy. gyámoltját károsodástól megóvja, vagy nem szolgálnak mindig a gyámolt javára. Pl. hogy ingatlana csak kivételesen adható el a leltári becsáron alul és a vételárnak csak egyharmada és csak kivételesen, első helyen és háromszoros fedezet mellett maradhat kölcsönkóp a vevőnél. Vannak esetek, amikor ezeknek a szabályoknak követése egyenesen kárára, nem ritkán pótolhatatlan kárára van a kiskorúnak. Csupán egy esetben tartotta a Tj. célszerűnek a gyámhatóságnak szóló utasítás formájában, de anyagi jelentőségű szabálykép kimondani, hogy az esetben, ha valószínű, hogy a gyámság még a teljeskorú gyámolt életében megszűnik, a gyámhatóság a törzsvagyon jelentékeny változtatásával járó intézkedéseket csak a gyámolt számottevő mértékben való megkárosodásának megelőzése végett hagyja jóvá (Tj. 324. §.). B) A gyámsági intézmény tüzetes szabályozásáról a következők iegyeztetnek meg. 1. A szerződőképtelen vagy szerződőképességében korlátozott személy érdekeinek megóvásáról a gyámság intézményével gondoskodik az állani. Azt, hogy a kiskorú mikor tartozik gyámság alá, a Tj. 231. §-a állapítja meg. Gyámság alá kerül a kiskorú akkor is, ha nem számíthat szülőjére, aki a természet rendje és a törvény szerint első sorban volna érdekeinek megóvására hivatva. Ekkép a kiskorúság okából való gyámrendelés egyik feltétele a gyámolítandó kiskorúsága, a másik, hogy ne álljon valamelyik szülője kép viselete alatt. A gyámságnak nemcsak akkor van helye, ha a szülők meghaltak vagy holtnak nyilváníttattak, hanem életükben is, ha nincs joga sem az egyiknek, sem a másiknak a gyermeket képviselni (181., 205. §.).