Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

123 szokott lenni a törvénytelen gyermekek száma és a gyámi tiszt tulajdon­képpen a kiskorú eltartási követelése érvényesítésében áll, mert a gyermek közvetlen gondozása szülői jogánál fogva a kiskorú anyát is megilleti, alkal­mas lehet több kiskorú felett a gyámi tisztnek hivatás szerint való ellátá­sára evvel megbízott vagy e célból szervezett más közeg is. 8. Megnöveszti a Tj. a gyámi tiszt viselésére alkalmas személyek számát azáltal is, hogy bár nem kényszeríti a nőket a gyámi tiszt elfogadására, de nem zárja ki a gyámsági tisztből (244—246. §.). Midőn a nő a férfival magánjogilag egyenlő, értelmisége és műveltsége átlag nem áll amazénak mögötte, midőn neme egyáltalán nem gátolja abban, hogy érdekeit bármily módon megoltalmazhassa, tehát gyámoltja, érdekeinek megóvására is képes­nek vélelmezhető: nem volna igazságos a nőknek a gyámságból való kizá­rása. De a kiskorúak érdeke szempontjából sem volna helyes, mert számos esetben éppen nő lehet a legalkalmasabb gyám. Tényleg a kiskorúak igen nagy számának tulajdonképeni gondviselője nem a gyám, hanem vagy a gyámnak felesége vagy más női hozzátartozója vagy a gyermeknek a nagy­anyja, testvérnónje vagy nagynénje. 9. A Tj. újítása, hogy a gyámnak tisztébe beiktatását fogadalom tétele kapcsán kötelezővé teszi. Célszerű ez azért, mert alkalmat nyújt a gyám kitanítására, a fogadalom tétele fokozhatja a gyámban a tiszttel járó köteles­ség teljesítésére való készségét, a gyámolt érdekének ós a jogbiztonság szem­pontjának is megfelelően hamarabb juttatja dűlőre a gyámi tiszt betöltésé­nek kérdését. 10. Az ellenőrző gyámság intézményét a gyámi törv. is ismeri. Végren­deleti gyámság esetében ugyanis, amidőn a végrendelet több gyámot nevez meg a gyámhatóság közülök egyiket a tulajdonképeni gyámi teendőkkel bíz meg, míg a többit csak az ellenőrzés joga és kötelessége illeti meg. Ilyennek tekinthető a Gy. T. 143. §-a alapján a rokonság kebeléből a gyámmal közremű­ködni hivatott, de eljárásáért felelőtlen kiküldött is. A Tj. (256. §.) azonban az ellenőrző gyámság intézményét kibővíti. Helye van oly esetben is, midőn a vagyon nagysága, minősége vagy kezelésének módja megkívánja, hogy a gyám közvetlenebb ellenőrzés alatt álljon, amelyet hatályossága érdekében az azzal megbízottnak felelősség terhével kell gyakorolnia. Nagyon meg­könnyíti ez az intézmény a gyámság vitelét, mert igen megnyugtató szokott lenni magára a gyámra, de a gyámhatóságra is. Nagyobb üzleti vagy gazda­sági vállalat kezelésénél a gyámra is megnyugtató, ha szándékba vett jelen­tősebb intézkedései helyességének felülbírálására számot tarthat és a gyám­hatóság is könnyebben járulhat hozzá oly ügyletekhez, amelyek sikeresen csak a közvetlenül ellenőrzött gyámnak engedhető szabadabb mozgással bonyolít­hatók le. . 11. Különben a most említett célból, de egyéb fontos okból is a Tj. 305. §-a a mai jogban nem ismert azt az újítást javasolja, hogy a gyám­hatóság a gyámot biztosíték adására kötelezhesse, viszont azonban a gyám­nak joga legyen ily esetben tisztétől felmentését kívánni. Különösen, ha a nagyobb értékű ingó vagyont kezel, vagy az évi szükségletnél jóval nagyobb jövedelem jut kezébe, jó eredménnyel járhat a gyámhatóságnak ily intéz­kedése. Gyakran maga a gyám is szívesen vállalkoznék erre, csakhogy a zaklató ellenőrzéstől szabaduljon, viszont a gyámhatóság lappangó bizalmat­lanságát a gyámmal éreztethetné, még mielőtt a gyám megbízhatatlansága nyilvánvalólag kideríthető volna. 12. A Gy. T. 130. §-a feljogosítja a gyámhatóságot, hogy a gyámot 16*

Next

/
Oldalképek
Tartalom