Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

226 227. §. 116 személyében első sorban a gyermeket védi, de azért nem vonja meg az anyától a gyermekágyi költséget akkor sem, ha a gyermek halva született (225. §. 2. bek.). Az anya jogainak érvényesítését azáltal könnyíti meg a Tj., hogy felmenti annak bizonyítása alól, hogy valóban költekezett és mennyi volt a kiadása. Méltányos, hogy az anya ne kényszeríttessék költséges és nehézkes pereskedésre, hanem bizton számíthasson arra, hogy megtérülnek azon kiadásai, amelyek rendes körülmények között felmerülni szoktak. Ez alapelv értelmében az anya tartás- és szülési költséget akkor is követelhet, ha ingyenes tartásban vagy szülési segítségben részesült (225. §. 1. bek. 2. mondata). A 3 évi elévülés (225. §. 3. bek.) a tartásdíjak elévülésének felei meg (1052. §. 10. p.). Tapasztalat szerint a legtöbb törvénytelen gyermek azért pusztul el zsenge korában lelketlen angyalcsinálók kezei között, mert a nő a szülés okozta nyomorában sem magáról, sem csecsemőjéről nem képes kellőleg gondoskodni. Csak hosszabb idő után jut a nő abba a helyzetbe, hogy a természetes atyát a törvény útján kötelezettsége teljesítésére szoríthatja. Ezért a Tj. (226. §.) még a gyermek születése előtt kötelezi a természetes atyát, hogy a gyermek tartási költségeit három hóra, valamint a szülés és az anya hat heti tartása költségeit mindjárt a szüléskor fizesse meg és addig is bírói letétbe helyezéssel biztosítsa. Kétségtelen, hogy csak a szülés után állapítható meg az atyaság, mert attól függ, vájjon a gyermek fogantatása időszakában közösült-e az illető férfi az anyával. Mégis a férfi beismerésével, a nő terhességi állapotának szakértői megvizsgálásával többnyire a valósághoz közeljáró biztossággal állapítható meg már a szülés előtt, hogy a gyermeknek természetes atyja-e az illető. A tartás előlegezése a férfira nézve sokkal kisebb kockázattal jár, mint megtagadása az anyára ós gyermekre nézve, akiknek jóformán életük forog kockán az anyának a terhesség és szülés okozta nyomora következtében. Altalános kártérítési követelést a házasságon kívüli teherbeejtés címén a Tj. nem ismer, a nő védelméről a tiltott cselekmények és a kártérítés szabályai körében gondoskodik. II. Az elismert törvénytelen gyermek. 1. A Tj. a törvénytelen gyermek elismerésének intézményében módot nyújt a természetes atyának arra, hogy törvénytelen gyermekét kedvezőbb társadalmi és vagyoni helyzetbe emelhesse, anélkül, hogy jogi értelemben családjának tagjává tenné. A Tj. szerint ugyanis az elismert törvénytelen gyermek nem válik az atya törvényes ivadékavá. Az ellenkező álláspont több hátrányos következményt vonna maga után. A természetes atyát elriaszthatná az elismeréstől, ha ez családjogi tekintetben a törvényesítéshez hasonló joghatásokkal járna. De hátrányos volna az ilyen radikális megoldás azért is, mert ezáltal az utólagos házasságkötéssel és a királyi kegyelemmel való törvényesítós ki volna kerülhető és így az ily szabályozás a törvényesítós intézményének lerontására vezetne, ami semmi esetre sem kívánatos. 2. A Tj. az elismerés törvényes jogkövetkezményeinek beállását az elismerésnek közokiratos szerződésbe foglalásától teszi függővé (227. §.). Egyoldalú elismerés nem lehet elegendő, mert az elismeréssel a gyermek jogi 15*