Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

106 206. §. addig, amíg az atya a képviseletet és a vagyonkezelés jogát nem gyakorolhatja, mindkét jog gyakorlása az anyát illeti. Ugyanez áll csőd esetében a vagyon kezelése tekintetében, azzal a kivétellel, hogy az anya képviselete a gyermek személyi ügyeire nem terjed ki. Ezt a szabályozást annak megfontolása ajánlja, hogy akkor, ha a szülők életközösségben vannak, a 181. §. 1. és 4. p. esetében, vagy amíg az atya tényleg, de előreláthatólag nem tartós okból gátolva van, a gyermek érdeke szempontjából a helyzet lényegében nem változott, mert nincs ok bizalmatlanabbnak lenni az anya iránt az atya életében, mint halála után és így nem volna megokolt, hogy a hatóság a család belügyeibe avatkozzék. Nem tesz kivételt a Tj. arra az esetre sem, ha az atyát tékozlás vagy iszákosság miatt helyezték gyámság alá, amely okból pedig a 321. §. kizárja a házastársat a házastársa feletti gyámságból. De az anya helyzete gyermekével szemben, ha együtt ól is tékozló vagy iszákos férjével, mégis más, mint a házastársé házastársával szemben. Utóbbi esetben a tényleges helyzet ugyanis olyan, hogy méltán lehet tartani attól, hogy a házastárs a gyámi tisztet a gyámság céljának megfelelően a házastárs — főleg a férj — ellenszegülése miatt nem fogja gyakorolhatni. Ellenben a gyermekkel szemben a tekintélye érvényesítésében a gyermek képviseletével ós vagyoni kezelésével járó intézkedések megtételében az atya kevósbbó lehet útjában és különben is könnyebben találhat módot gáncsvetéseinek megelőzésére vagy meghiúsítására, mint házastárs a házastársával szemben. b) Más a helyzet azonban, ha a szülők között az életközösség megszakadt, vagy az atyának nincs szülői joga, vagy ez a joga szünetel. A 205 §. 1. bekezdésében foglalt szabálynak az az elhatározó indoka, hogy ha a család együtt van, helyzete csak annyiban változik, hogy a család kormányzói egyikének közreműködésére számítani nem lehet és így a család ügyeit a másiknak egyedül kell intéznie, ezekben az esetekben már nem talál. A családi kör feloszlott, a szülői jogát vesztette szülőt meg kell akadályozni, hogy gyermeke dolgaiba avatkozzék és azt, hogy az atya szülői joga szünetel, úgy is meg kell állapítani a gyámhatóságnak, mert különben a gyermek érdekét és a jogbiztonságot veszélyeztető bizonytalanság állana be a gyermek képviseletére nézve. Ezek a szempontok megkívánják, hogy ezekben az esetekben az anya csak a gyámhatóság jóváhagyásával gyakorolhassa a vagyonkezelés ós a képviselet jogát. A gyámhatóság természetesen csak akkor adhatja meg a jóváhagyást, ha ez az intézkedése a fennforgó körülményekből következtetve nincs a gyermek érdekének ellenére. Nincs szükség azonban erre a jóváhagyásra az atya szülői jogának elvonása (174. §), vagy annak elvesztése esetében, ha a szülők házasságát bíróilag felbontották, vagy ha a szülőket ágytól és asztaltól elválasztották, mert ez esetben már nem kell tartani attól, hogy az érdemetlen atya a gyermek érdekeire káros befolyást gyakorolhatna. c) Magától értetődik, hogy az esetben, ha az anyának magának sincs meg a törvényes minősítése a gyermek képviseletére vagy vagyonának kezelésére, nemcsak az atya életében, hanem halála után sem léphet az anya helyébe, mert a 206. §. kiterjeszti az atyára vonatkozó szabályokat az anyára is. Különösen nem kezelheti a gyermek vagyonát, ha szülői joga amiatt szűnt meg, hogy külföldihez ment újra férjhez és lakóhelye miatt külföldön van ós a gyámhatóság szülői jogát fenn nem tartotta (173. §., 206. §. 2. bekezdés.). 3. Az atya ós az anya jogállása egyehlősitésének elvénél fogva a gyermek