Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

204-205. §. 105 nak nem ad meg. Tanácsadót kérhet az anya maga mellé (208. §.) és a gyermek vagyonának képviseletéről és vagyonának kezeléséről ideiglenesen is lemondhat (211. §.). Az atya által nevezett gyám őt meg nem előzheti, az atya őt a vagyon kezeléséből és képviseletéből szülői joga alapján ki nem zárhatja. Rendszerint nem szorul az anya arra, hogy őt vagyonkezelő vagy képviseleti -jogában a gyámhatóság megerősítse, illetve fenntartsa, hanem csak kivételesen (205. §. 2. bek. 173. §.,207. §.2. bek.). Az anyát is feljogosítja arra, hogy a vagyonkezelést tőle elvonó gyámhatósági határozat hatályon kívül helyezését kérhesse a bíróságnál (197. §., 206. §.). Végintézkedéssel az anya is megjelölhet gyámot kiskorú gyermeke részére (235. §.). Csupán az újabb házasságkötés szempontjából tartja fenn a Tj. mai jogunk álláspontját, mert míg az atya újabb házasságkötése jogállásán nem változtat, az anya a házasságkötéstől kezdve korábbi házasságból származott gyermeke vagyonának kezeléséről gyám módjára számot adni köteles. E szabály szigorát enyhíti ugyan a Tj. azzal, hogy a gyámhatóság — ha a gyermek érdekeivel nem ellenkezik — a számadás kötelezettsége alól felmentheti. De viszont szigorítja azzal, hogyha az anya külföldihez megy férjhez és emiatt lakóhelye külföldön van, a gyámhatóság a gyermek vagyonának kezelését és képviseletét az anyától elvonhatja (207. §. 1., 2. bek.). Lényeges változtatása a mai jognak és pedig az anya javára, hogy míg mai jogunk szerint az anya az atyai hatalom felfüggesztése vagy megszüntetése esetében csak mint gyámhatóságilag kirendelt gyám, tehát csak számadás kötelezettségével léphet az atya helyébe, a Tj. szerint már az atya életében is a törvény erejénél az atya helyébe léphet az anya, ha az atya a gyermek vagyona kezeléséből és képviseletéből ki van zárva, vagy annak gyakorlásában tényleg gátolva van (205. §.), de többnyire csak a gyámhatóság jóváhagyásával (205. §. 2. bek.). Ebben az esetben teljesen az atya jogkörével bír a vagyonkezelés és képviselet tekintetében. Ami az anya jogállásának szabályozását illeti, e részben a Tj. tüzetesebben a következő szempontoknak felel meg. [ 1. A Tj. 204. §-a csak annyiban tér el az atyára vonatkozó 180. §-tól, hogy az atya halála vagy holtnak-nyilvánítása esetére az anyára ruházza a kiskorú gyermek vagyonának kezelését ós képviseletét, de ezt nem teszi kötelességévé, mert erről a jogról az anya lemondhat (211. §.). De tartalma a 180. §-éval annyiban egyező, hogy ha jogáról nem mondott le, neki épúgy a kötelessége, mint joga a gyermeke vagyonát kezelni és őt képviselni, mint az atyának. Valamint tehát joga gyakorlásában törvényes ok nélkül nem gátolható, épúgy teljesítenie kell a kötelességéből folyó kötelezettségeket a be nem tartásukkal járó következmények terhével. Minthogy pedig a törvénytelen gyermek jogállása anyjával szemben ugyanaz, mint a törvényes gyermeké (213. §.), a 204. §-nak az a szabálya, hogy az anya kezeli kiskorú gyermeke vagyonát és ő a képviselője, a törvénytelen gyermek teljeskorú anyjára is áll. 2. A 205. §. azokat az eseteket szabályozza, amelyekben az anya az atya életében is a gyermek vagyonának kezelője ós törvényes képviselője lehet vagy már jogánál fogva, vagy gyámhatósági jóváhagyással. a) Ha az atya kiskorúsága meg van hosszabbítva, gyámság alá van helyezve, vagy minden ügyének ellátására a gyámhatóság gondnokot rendelt, vagy az atya a képviselet és a vagyonkezelői joga gyakorlásában nem valamely jogi okból (200. §.), hanem tényleg — ha nem is tartósan — gátolva van, feltéve, hogy a házassági életközösség a szülők között meg nem szakadt, . Képvh. iromány. 1910—1915. XXXII. kötet. 14