Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.
Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része
100 192. §. használását, amennyiben a korábbi évek veszteségének pótlására nem szükséges. Ily szabályozás hiányában megtörténhetnék, hogy a kezelés folyamán a gyermeknek a vállalatba fektetett vagyonértéke megfogyoa, vagy elis enyésznék, míg az atya a nyereségekből magának vagyont gyűjthetne. A nyereség vagy veszteség kiszámítására nézve e helyütt különös szabályozás felesleges, mert a kereskedelmi törvény ós a kereskedelmi szokás kell, hogy ezekben irányadó legyen. 13. A tudomány, különösen a természettudomány haladásával oly gazdasági értékek keletkeztek, amelyeket, bár szinte testetlenek, valójában hasznothajtó javaknak kell tekinteni. Ilyenek: a találmányi szabadalmak, a szerzői jog, a gyógyszertár űzésének személyes joga vagy egyéb határidőhöz kötött jogok, amelyek közvetlen vagy mások által való gyakorlása gazdaságilag értékesíthető. Ezeknél előfordul, hogy a gyakorlásuk következtében elérhető jövedelem révén nagy tőkeértéket is képviselnek. Mihelyt azonban ez a jövedelem megcsappan, vagy megszűnik: megfogy vagy elenyészik a tőkeérték is. A gyermek atyja munkáinak kiadási jogát örökölte. Valóságos tulajdona, de bizonyos idő múlva megszűnik a szerző joga, vagy a gyermek teljes kora elértekor már megszűnt a jog gyakorlása haszonhajtó lenni, pl. a szindarabot már nem adják, a tudományos munka elavulttá vált. Ha e jogok értékesítéséből befolyt jövedelem tisztán az volna és ezen jogcímen a szülő elszámolás nélkül megtarthatná magának: előállhat, hogy mire a gyermek teljeskorúságát eléri, az ő öröklött vagyona semmivé vált, az azt kezelő szülője pedig annak jövedelméből esetleg nagyobb vagyont gyűjthetett. Pedig hogy ily jogoknak is van tőkeértékük, amelynek tehát mint állagvagyonnak meg kell maradni a gyermek számára, legjobban igazolja, hogy ily jogok gyakorlása adás-vevés tárgyát képezik és amint egy háznak forgalmi értékét — tekin-. tettel az adómentesség tartamára — vagy valamely határozott időre szóló monopólium tőkeértékét megtudják állapítani, az ilyjogok hasznosítása esetében ki lehet számítani az eredményezett haszonban bennefoglalt állagértékeis. Ugyané szempont alá esik például, ha a gyermeknek bányája van. Ha kist korúsága alatt szertelenül aknázták ki, a bánya reá nézve teljeskorra jutásakor nem haszonhajtó ós így értéktelen; vagyis az ő torz-vagyonát képező bányatermékek értékesítésével az ő törzsvagyona is pénzzé tétetett, amelynek megtérítésére tehát joggal számíthat. A 192. §. 1. bekezdése tehát biztosítani kívánja a gyermek részére az ily természetű vagyonnak tőkeértékét olykép, hogy feljogosítja, a gyámhatóságot, hogy ha az atya a gyermeknek oly vagyonát vagy vagyonának oly részét kezeli számadás kötelezettsége nélkül, amelynek jövedelmezősége idővel csökken vagy belátható időben megszűnik, kötelezhesse az atyát, hogy a jövedelemnek a 191. §-ban megjelölt kiadások levonásával fennmaradó feleslegét méltányosság szerint megállapított részben a gyermek törzsvagyonának gyarapítására fordítsa. A 192. §. 2-ik bekezdése a gyámi törv. 16. §-ának kibővítése, mert nemcsak arra kötelezi az atyát, hogy a gyermek törzsvagyonát terhelő tartozások törlesztésére fordítsa a gyermek jövedelmének a 191. §-ban megjelölt kiadások levonásával fennmaradó feleslegét, amennyiben az az atyának és azoknak eltartására, akikkel szemben az eltartás kötelezettsége törvénynél fogva terheli, nem szükséges, hanem a gyermek vagyonának fenntartásához szükséges rendkívüli javításokra és beruházásokra is fordítsa. A méltányosság szem előtt tartásával a gyámhatóság illetékes az e célokra fordítandó összeg megállapítására, amely célból a gyámhatóság a jövedelem kimutatására is kötelezheti
