Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.
Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része
191. §. 99 benne, hogy ellenőrzés nélkül is a gyermek érdekeinek megfelelőleg fog eljárni. Ennek a bizalomnak fejében azonban megkívánja tőle, hogy legalább is a haszonélvezőt is terhelő kötelességeket teljesítse. Ezért a Tj. a 191. §-ában idézett ós a haszonélvezőre vonatkozó szabályokat kiterjeszti az atyára is, Ehhez képest köteles az atya a gyermek vagyonát a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és a dolog gazdasági rendeltetését fenntartani (537. §.); nem szabad neki a gyermek dolgát átalakítani vagy lényegesen megváltoztatni, hacsak nem avégből, hogy azt gazdasági rendeltetésének megfelelően használhassa (538. §.). Ha a haszonélvezet tárgya erdő-, bánya- vagy földalkotórészek nyerése végett felállított más mű, a gyermek érdekében is követelhető, hogy a használat mértéke és a gazdálkodás módja közös költségen üzemtervvel állapíttassék meg (540. §.). Az akár tudatosan, akár valamely kényszerítő ok miatt mértéken túl szedett gyümölcsök értékét az atya a gyermeknek a kezelés megszűntével megtéríteni és addig a megtérítésre nézve neki dologi biztosítékot adni köteles. Ha pedig a helyes gazdálkodás megkívánja, hogy a dolog az előbbi állapotba visszahelyeztessék, arra is köteles, hogy az atya a megtérítő összeget azonnal erre a- célra fordítsa (541. §.), a mezőgazdasági jószág felszerelésében beállott közönséges apadást ós a rendes gazdálkodás szerint felhasznált egyes dolgokat pótolni köteles (542. §.). Köteles a közönséges javításokat és helyreállításokat, amelyek a dolog gazdasági rendeltetésének megfelelő fenntartása céljából szükségesek, eszközöltetni és azok költségeit a jövedelmekből fedezni (543. §.). Köteles az épületeket tűzkár ellen feltétlenül, egyéb dolgokat — amennyiben a rendes gazdálkodás megkívánja — tűz és egyéb kár ellen biztosítani (546. §.). Köteles az atya a dolog közterheit fizetni, azoknak a terheknek kivételével, amelyeket a dolog tőkeértékein fekvő rendkívüli terheknek (minő pl. az örökségi illeték, utcaszabályozási, csatorna-, vízvezeték-lefektetési járulék) kell tekinteni, köteles továbbá a magántérnek kamatait, az ingatlan vagyont terhelő ós visszatérő időszakokban lerovandó szolgáltatásokat is, különösen a kamatokhoz hozzászámított tőketörlesztő részleteket is, de mindezeket csak a, jövedelmek erejéig fedezni (548. §.). A gyermek vagyonához tartozó áruház! vagy más dologösszesógre ugyanaz áll, ami a mezőgazdasági felszerelésre V (542. §.). Egyéb elhasználható dolog értékének a vagyonkezelés megszűntekor megtérítésére kötelezett atyától addig is biztosítók követelhető (558. §.). Általában pedig köteles az atya a gyermek vagyonának átvételekor fennállott tőketartozások kamatait és mindazokat az egyéb visszatérő szolgáltatásokat teljesíteni, amelyeket a rendes gazdálkodás szabályai szerint a vagyonjövédelmekből szokás fedezni (569. §.), pl. a gyermek örökségét terhelő eltartási vagy egyéb életjáradékokat. A 2-ik bekezdés ezenkívül kötelezi az atyát, hogy a gyermeket perköltség, bűnügyi védelem költségei, vagy törvényes eltartási kötelezettség címén terhelő tartozásokat — amennyiben telik — szintén a jövedelmekből törlessze. Csak azt az összeget, amely a jövedelmekből fedezendő tárgyilagos kiadások fedezése után jövedelemfeleslegül jelentkezik, használhatja fel belátása szerint, amelyet mégis elsősorban a gyermek eltartására köteles fordítani. Ha jövedelemfelesleg nincs vagy elégtelen, az atyának a gyermeket a sajátjából kell eltartani, kivéve, ha a 150. §. alapján joga van a gyermek vagyonának állagát is erre a célra felhasználni. A §. 3-ik bekezdése a gyermek érdekében kivonja az atya szabad rendelkezése alól a gyermek ne yében általa folytatott üzlet vagy más gazdasági vállalat évi nyereségét és csak annyiban engedi meg az atyának annak fel13*
