Képviselőházi irományok, 1910. XXIX. kötet • CLXV-CLXVII. sz.

Irományszámok - 1910-CLXV. Törvényjavaslat az első két nemzetközi békeértekezleten megállapított több egyezmény és nyilatkozat becikkelyezése tárgyában

32 - CLXV. szám. promis, si les Parties sönt d'accord pour s'en remettre á elle. Elle est également compétente, mérne si la demande est faite seulement par l'une des Parties, aprés qu'un accord par la voie diplomatique a été vainement essayé, quand il s'agit: 1°. d'un diíférend rentranfc dans un Traitó d'arbitrage gónéral conclu ou renouvelé aprés la mise en vigueur de cetté Convention et qui prévoit pour chaque diíférend un compromis et n'exclut pour l'établissement de ce dernier ni explicitement ni implicitement la compétence de la Oour. Toutefois, le recours a la Cour n'a pas lieu si l'aufcre Partié déclare qu'á son avis le diffórend n'appartient pas á la cafcégorie des différends á soumettre á un arbitrage obligatoire, á moins que le Traité d'arbitrage ne confére au Trjbunal arbitral le pouvoir de décider cetté question préalable; 2°. d'un diíférend provenant de dettes contractuelles réclamées a une Puissance par une autre Puissance comme dues á ses nationaux, et pour la solution duquel l'oífre d'arbitrage a été acceptée. Cetté disposition n'est pas applicable si l'acceptation a été subordonnóe a la condition que le compromis sóit établi selon un autre mode. Arfcicle 54. Dans les cas prévus par 1'arfcicle précódent, le compromis sera éfcabli par une commission composée de ság van hivatva, ha a Felek egyetértenek abban, hogy e célból hozzá fordulnak. Hasonlóképen az Állandó bíróság van erre hivatva akkor is, ha ily megkereséssel a felek közüi csak az egyik fordul hozzá — miután a megegyezés létrehozására diplomáciai úton sikertelenül tett kísérletet — és szó van: 1. oly vitás kérdésről, amely a jelen Egyezmény hatályba lépte után kötött vagy megújított általános választott bírósági Államszerződés alá vonható, ha ez az államszerződós minden vitás kérdés tekintetében külön választott bírósági szerződós kötését tartja szem előtt és ennek létrehozása tekintetében sem kifejezetten, sem hallgatagon nem zárja ki az Állandó bíróság hatáskörét. Mindazonáltal nem lehet az Állandó bírósághoz fordulni, ha a másik Fél kijelenti, hogy nézete szerint ez a vitás kérdés nem esik a kötelező választott bíráskodás alá tartozó vitás kérdések csoportjába; krvéve_, ha maga a választott bírósági Államszerződós ruházza rá a választott bírósági Itélőszékre azt a jogot, hogy ezt az előzetes kérdést eldöntse; 2. ha oly vitás kérdésről van szó, amely abból származik, hogy az egyik Hatalom a saját állampolgárait megillető szerződéses követelések teljesítését kívánja a másik Hatalomtól és ha e vitás kérdés megoldására a választott bírósági elintézést elfogadták. Ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni akkor, ha a választott bírósági elintézés elfogadásának az volt a feltétele, hogy a külön választott bírósági szerződés más módon jöjjön létre. 54. cikk. Az előbbi cikkben említett esetekben a külön szerződést a 45. cikk 3—6 bekezdésében meghatározott