Képviselőházi irományok, 1910. XXVIII. kötet • 842-876., CXXXIX-CLXIV. sz.

Irományszámok - 1910-853. Törvényjavaslat a király megsértéséről és a királyság intézményének megtámadásáról

853. szám. 63 II. Különös indokolás. A$ 1. §-hoz. A javaslat 1. §-a meghatározza az új rendelkezések rendszeri helyét. Minthogy a 2. §. teljesen felöleli a Btk. 140. §-ának tényálladékát, indokolt, hogy a 140. §. hatályát veszítse és helyét e javaslat ezen §-a foglalja el. A 3. §. átvesz egyes tónyálladéki elemeket a Btk. 173. §-ából, de ennek legtöbb rendelkezését érintetlenül hagyja. A javaslat ennélfogva a Btk. 173. §-át nem helyezi hatályon kivül. hanem új rendelkezéssel egészíti ki. A javaslat 2. és 3. §-ában előforduló azonos cselekmények büntetése ós az azokra vonatkozó hatásköri szabályok tekintetében önként érthetően az a jogelv lesz irányadó, hogy a Btk. 2. §-ában foglalt általános érvényű jogszabály figyelembe vételével az utóbb hozott törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A 2. §-lioz. 1. A Btk. 140. §-a szerint büntetendő, aki a király ellen sértést követ el. A javaslat 2. §-a szerint ezenfelül az is büntetés alá esik, aki a király tényeit sértő módon bírálja. Mint az általános indokolásban említve volt, az új meghatározás tulaj donképen csak törvényes magyarázata, szabatos kifejtése a Btk. 140. §-ában már meghatározott tény álladóknak. Egyébként az 1848 : III. t.-c. 1. §-ából, mely kimondja, hogy »Ő Felségének a királynak személye szent ós sérthetetlen«, önként következik, hogy a király tényeit sértő módon bírálat alá vonni nem szabad. A szóval elkövetett királysórtés büntetése ugyanaz, mint amelyet a Btk. 140. §-ának első bekezdése megállapít, de hozzájárul még — a cselekmény politikailag veszélyes jellegére való tekintettel — a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése. 2. A javaslat 2. §-ának második bekezdése a királysórtés minősített esetét határozza meg. Ez a rendelkezés annyiban megegyezik a Btk. 140. §-ának második bekezdésével, hogy a nyomtatvány útján, úgyszintén az irat vagy képes ábrázolat közszemlére tételével elkövetett cselekményeket von különleges büntetés alá. Eltér azonban egymástól a két rendelkezés úgy a szövegezés, mint a minősített cselekmény fogalmi köre tekintetében. Ami a szövegezést illeti, a javaslat az 1880 : XXXVII. t.-c. 7. §-át figyelembe véve a »nyomtatvány útján* kifejezéssel a Btk. 140. §-ánál világosabban utal arra, hogy az 1848. évi sajtótörvény felelősségi rendszerét e cselekményre vonatkozóan is fenntartja; mig a következő kifejezés: »irat