Képviselőházi irományok, 1910. XXVIII. kötet • 842-876., CXXXIX-CLXIV. sz.

Irományszámok - 1910-853. Törvényjavaslat a király megsértéséről és a királyság intézményének megtámadásáról

64 853. szám. vagy képes ábrázolat közszemlére tételével« nem a sajtójogilag, hanem az általános büntetőjogi elvek szerint felelős személyekre vonatkozik. A minősített királysértés fogalmi körét pedig azzal terjeszti ki a javaslat, hogy ide sorozza a »nyilvánosan szóval« elkövetett királysértést is. A gyülekezeten, társas összejöveteleken, nagyobb tömegekben elkövetett királysértéssel szemben a fokozott védelem éppen oly igazolt, mint az ugyancsak nagyobb tömegeknek szóló sajtóközleményekkel szemben. Mindkét esetben a támadás nagyobb nyilvánossága az az ok, amely a szigorúbb megtorlást kivánatossá ós jogosulttá teszi. A Btk. rendszere is az, hogy a bűncselekményeknek ezt a két módját rendszerint egymás mellé helyezi. Ez az egyenlő elbánás királysértés esetében is igazolt. 3. A minősített királysórtés büntetése a Btk. szerint három évig terjedhető államfogház és hivatalvesztés, a javaslat szerint három évig terjedhető fogház, négyezer koronáig terjedhető pénzbüntetés, továbbá a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése ós hivatalvesztés. E súlyosabb kihatású cselekmények ilyen szigorúbb büntetése jogosultnak fog feltűnni, ha figyelembe vesszük, hogy például a köztisztviselők ellen elkövetett egyszerű becsületsértés is a Btk. 262. §-a szerint egy évig terjedhető fogházzal és négyezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A sértés természete nem okolja meg, hogy a súlyosabb királysértós miatt három évi tartamban ugyan, de csak államfogházat lehessen megállapítani. A cselekménynek sajtó útján való elkövetése nem változtatja meg annak jellegét, csak síüyosabbá teszi a benne rejlő veszélyt. A pénzbüntetés szükségéről már az általános indokolásban (3. b) alatt) volt szó. A politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését a cselekménynek politikailag szerfelett káros jellege indokolja. A 3. §-hoz. A 3 §. szerint mindenekelőtt az esik büntetés alá, aki a királyság intézményének megszüntetésére irányuló mozgalmat kezdeményez, szervez vagy vezet, vagy ily mozgalomban más módon tevékeny részt vesz. Ennek a rendelkezésnek a szükségét az általános indokolás kifejtette. A javaslat azért bünteti a köztársasági mozgalom minden aktiv szereplőjét, mert egyfelől a szellemi irányítók, a tulajdonképeni vezetők felelősségét csak igy lehet feltétlenül biztosítani, másfelől így lehet elérni azt a czélt, hogy a nép széles rétegeibe átmenjen a köztársasági propaganda tiltott voltának tudata. A 3. §. az egyenlő büntetőjogi elbírálás érdekében összefoglalja a királyság intézménye ellen irányuló mozgalomnak ós támadásnak mindazokat az eseteit, amelyeket sújtani kivan. Ami a büntetést illeti, a Btk. 173. §-ában meghatározott öt évi államfogházbüntetés magában nem elegendő a hatályos védekezésre. Az általános indokolásban és az előbbi §-ban már felhozott okokból mindezen cselekményeknél egyaránt indokolt úgy a pénzbüntetés, mint a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése és a hivatalvesztés is. A szabadságvesztésbüntetésnek neme és mértéke tekintetében egyébként a javaslat rendelkezése megfelel a Btk. 173. §-ában foglalt büntetési tételnek. A javaslat 3. §-ának és a Btk. 173. §-ának egymáshoz való viszonyáról az 1. §. indokolásánál volt szó.