Képviselőházi irományok, 1910. XXVIII. kötet • 842-876., CXXXIX-CLXIV. sz.
Irományszámok - 1910-842. A képviselőház közoktatásügyi bizottságának jelentése "az állami óvónők illetményeinek rendezéséről" szóló 801. és "a nem állami óvodák jogviszonyairól és a községi és hitfelekezeti óvónők illetményeinek rendezéséről" szóló 802. számú törvényjavaslatok tárgyában
842. szám. 3 A múlthoz képest ez óriási haladást mutat, mert az 1891. évi XV. t.-cz. 14. §-a szerint a kisdedóvónő vagy dajka fizetését a kisdedóvoda vagy menedékház fenntartója állapitja meg a helyi viszonyok szerint. Azonban az állam, község, hitfelekezet vagy jogi személy által alkalmazott kisdedóvónő fizetése lakáson kivül kisebb nem lehet évi 300 forintnál, 10.000-nél több lakossal biró városokban évi 400 forintnál, az állandó menedékházakban alkalmazott dajkáé lakáson kivül évi 120 forintnál. Az óvónők tulajdonképpeni fizetése eddig 600 ós 800 korona volt, amelyhez hozzájárult az államiak részére két izben esedékes 100 — 100 korona személyi pótlék az 1904. évi I. t.-ez. alapján, mely személyi pótlékok közül az első mindjárt kinevezése alkalmával és a második tiz évi szolgálata után folyósittatott. Az ötödéves korpótlókot megállapitó 1893. évi XXVI. t.-cz. az óvónőket figyelmen kivül hagyja ós csak költségvetési felhatalmazás alapján részesülnek utóbb az állami kisdedóvónők is 100 koronás ötödéves korpótlékokban. Mivel pedig az állami tanitók illetményeit emelő újabb törvények az óvónők törzsfizetésót is érintetlenül hagyták, megint csak az 1908. évi költségvetési felhatalmazás tette lehetővé, hogy a jelzett évtől kezdve minden esztendőben 75—75 óvónő törzsfizetése évi 800 koronáról 1000 koronára felemeltessék. Tekintve az állami óvónőknek összes létszámát, eddig alig harmadrészük élvezi a felemelt törzsfizetóst, a többiek pedig most is a huszonkét év előtt megállapított alapfizetés mellett végzik nehéz munkájukat. A községi ós hitfelekezeti óvónők illetményeinek gyökeres rendezése annál inkább móltányos ós indokolt, mert részükre az 1891. évi XV. törvényczikk 14. §-a, lakáson kivül, mindössze 600—800 K fizetést állapit meg. Ezen alapfizetés mellett teljesiti fontos ós nehéz hivatását a legtöbb községi ós hitfelekezeti óvónő ma is, mert sem személyi pótlékra, sem ötödéves korpótlékra törvényileg biztositott igénye nincs. A nem állami óvónők fizetése a múlthoz képest óriási módon emelkedik. A 30 évi szolgálattal biró óvónők kapják fizetésük majdnem négyszeresét, 2.200 koronát és már a 6-ik évben kapják régi fizetésük kétszeresét, azaz 1.200 koronát. / A szolgálati évek beszámitása legnagyobb humanizmussal történik, mert szolgálat tekintetében ez a javaslat nem tesz külömbsóget az állami és nem állami szolgálat között. A javaslat gondoskodik továbbá arról, hogy senkinek sem lehet kevesebb fizetése, mint a mennyit élvez mostan, a midőn a 7. §-ban kimondja, hogy »Az az óvónő, a ki ez idő szerint magasabb összegű fizetés természetével biró illetményeket élvez, mint a mennyire a jelen törvény alapján igényt tarthat, a különbözetet személyi pótlók czímén kapja. Ugyancsak személyi pótlék czímén kapja a különbözetet az az óvónő is, a ki állami rendes óvónővé törtónt kineveztetését közvetlenül megelőzőleg nyilvános jellegű nem állami óvodánál rendes óvónői minőségben volt alkalmazva, ós a ki ebben a minőségben magasabb összegű nyugdíjba beszámítható javadalmazást élvezett, mint a milyen fizetésre, a jelen törvény alapján igényt tarthat.« Gondos körültekintéssel állapitja meg az óvónők lakását is, melynek legalább két rendes padlózott szobából, konyhából, kamarából és a legszükségesebb mellékhelyiségekből kell állania, a mi eddig törvényesen biztosítva nem volt. , i*
