Képviselőházi irományok, 1910. XXVI. kötet • 765-813 sz.

Irományszámok - 1910-786. Az igazságügyi bizottság jelentése a választói jog büntetőjogi védelméről szóló 769. számú törvényjavaslat tárgyában

786. szám. 415 A javaslat figyelembe vette számos külföldi ország törvényhozási rendelkezéseit is és minden kérdésnél számol a gyakorlati élet követelményeivel. II. A rendszert és szerkezetet tekintve, a javaslat közép helyet foglal el az általánosító természetű (pl. német) és a kazuisztikus természetű (pl. a francia) törvények között; ott, ahol a részletes felsorolás kimerítő lehetett, a törvényjavaslat részletesen felsorolja a büntetés alá vont visszaéléseket; ahol minden ily felsorolás hiányos maradna, általános, átfogó jellegű rendelkezést vett fel. A javaslatban meghatározott bűncselekmények négy csoportra oszlanak. Az első csoport (2—5. §-ok) a választók névjegyzékének meghamisítására, a második (6—14. §-ok) a választói jog szabad gyakorlatának akadályozására ós jogosulatlan befolyásolására, a harmadik (17—19. £) a választás vagy a szavazás meghamisítására és meghiúsítására, a negyedik csoport (20. §.) a szavazás titkának megsértésére irányuló cselekményeket öleli fel. ül. A javaslat részletes rendelkezéseit mellőzve, csak annyit emelünk ki, hogy a Btk.-ben meghatározott cseleményeket a jelen javaslat is bünteti, még pedig vagy a Btk.-ből átvett, vagy annál szigorúbb büntetésekkel; a szabadságvesztés-büntetések mellett egyes cselekményekre pénzbüntetést is állapít meg a javaslat tekintettel arra, hogy az itt meghatározott cselekmények elnyomására a pénzbüntetés annál is inkább alkalmasnak mutatkozik, mert több ily cselekménynél az elkövetés indító oka gyakran a nyereségvágy. Teljesen új a javaslatban a 7. és a 8. §, amely a választók jogosulatlan befolyását s az egyesületek vagy csoportok részéről elkövetett cselekmények szigorú megbüntetését tartalmazza; a 12. §., amely a bosszúálló cselekményeket bünteti; a 13. ós a 14. §., amely büntetéssel tiltja a választóknak vószhírekkel, álhírekkel ós a jelölt személyére, magánéletére, vagy családi viszonyaira vonatkozó valótlanságokkal való félrevezetését; továbbá a 15. §. és a 16. §., amely a választás előkészületeinek szabadságát és rendjét van hivatva védeni; végül a 20. í;., amely az új választói törvény egyik alapvető rendelkezésének megfelelően a szavazás titkát védi. A javaslat többi rendelkezései között is számos újítás van; mindezek alkalmasaknak mutatkoznak a választás szabadságának, tisztaságának és törvényszerűségének megfelelő védelmére. A bizottság ennélfogva örömmel fogadta el általánosságban a javaslatot, mint amely a polgárok egyik alapvető jogának az eddigi jogszabályoknál jelentékenyen hatályosabb védelmet nyújt. IV. A részletekre vonatkozóan azonban a bizottság a javaslat rendelkezéseinek bizonyos irányú kiegészítését és módosítását találta szükségesnek. Ezek közül mint általánosabb jellegű megemlítendő, hogy azokban a §-okban, amelyekben főbüntetésképen börtön szerepel, a bizottság a pénzbüntetést mint mellékbüntetést mellőzte, mert ily esetekben még a Btk. 92. §-ának alkalmazása mellett is elég szigorú megtorlás várható a bíróságoktól. Az 1. §-hoz. A miniszteri javaslat 1. §-a szerint a törvény rendelkezései kiterjednek a törvényhatósági és községi tisztviselők választására is; de ez a §. nem érinti a törvényhatóság ós a község által választandó más köztisztviselők (pl. Budapesten a főpolgármester) választását. A védelmet igénylő jogtárgy azonosságára tekintettel az 1. §-nak ily irányban való kiegészítése szükséges.