Képviselőházi irományok, 1910. XXVI. kötet • 765-813 sz.
Irományszámok - 1910-774. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a pécs-dolnjimiholjaci helyi érdekű vasut engedélyezéséről
318 774. szám. gyak, épületek és egyéb épitmények kiviteléhez szükséges részlettervek és munkarajzok. Úgy a szabványokat, valamint az ópitósre vonatkozó összes többi terveket is 4—4 példányban kell előzetes jóváhagyás végett felterjeszteni és pedig az állomások, a magasépitmények, járóművek ós a gépészeti berendezés összes terveit, valamint az őrházkiosztási tervezetet is azon •vasútigazgatóság útján, a mely az új helyi érdekű vasútnak üzemét kezelni fogja. A műszaki felülvizsgálati tervek öt példányban terjesztendők fel. Az emiitett állam vasúti szabványok érvényessége tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, a mennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő megállapításokat tartalmaznának. A vasútépitóssel összefüggésben álló anyagok (ópitósi anyagok ós kútvizek) a vasút üzemét kezelő vasútigazgatóság kivánságára, a jótállási határidők alatt szilárdsági szempontból avagy vegyileg az engedélyes költségére, megvizsgálandók. II. Alépítmény. A vasút alépitménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 15°/co-el állapittatik meg. A kanyarulatoknak a nyilt pályán általában véve 300 méternél kisebb fólátmórővel nem szabad birniok, kellően indokolt kivételes esetekben azonban 250 méter sugarú kanyarulatok is lótesithetők. A 600 méternél kisebb sugarú kanyarulatokban már a földmunkák kitűzésénél átmeneti ívek alkalmazandók; két ellenkező iránj^ú kanyarulat között pedig nem csak az átmenő íveknek, hanem 10 méter hosszú túlemelés nélkül fekvő egyenesnek is el kell férnie, megjegyezvén, hogy a túlemelés kifutásának 1 : 300 arányban kell történnie. Az átmeneti ívek eleje, közepe és vége szilárd karókkal megjelölendő. A vasút irány- és lejtési viszonyait a kivitel czóljaira készítendő építési tervezetben a kereskedelemügyi minister engedélye nélkül nem szabad akként megválasztani, illetőleg olyképen megváltoztatni, hogy azok kedvezőtlenebbek legyenek a vasút költségelése ós engedélyezése alapjául szolgált tervekben előtüntetett, illetőleg megállapított irány- és lejtviszonyoknál. A pályatest szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, legalább 40 méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő A töltések — • azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 2"5 méter magasságig V-f-i vagy l x /4 lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább V-/-2 lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak ós körülményeknek megfelelően állitandók elő. Azonban egy lábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben, vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenék eséssel tervezendők és készítendők. Az ányagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek„
