Képviselőházi irományok, 1910. XXV. kötet • 747-764., CXXXI-CXXXVIII. sz.

Irományszámok - 1910-751. Törvényjavaslat a találmányi szabadalmakról, továbbá a védjegyek oltalmáról szóló törvényeknek az ipari tulajdon védelmére az 1911. évben létrejött nemzetközi megegyezések folytán szükséges módositása és kiegészitése tárgyában

ér214 751. szám. forgalomban védjegyként vannak elismerve, bevezetett árújegyet alkotnak s igy törlésük a tulajdonos gazdasági károsodásával járna. Ezt a joggyakorlatunk által már eddig is figyelembevett és állandóan követett alapelvet emeli tételes jogszabállyá a törvényjavaslat 2. §-a. A 3. §-hoz. A védjegyek oltalmáról szóló 1890. évi II. t.-cz. kizárólag az ábrás jelvényeket részesítette oltalomban, de sem a kizárólag szavakból, sem a kizárólag betűkből, vagy számokból álló árújegyek bejegyzését nem engedte meg. E bejegyzési tilalmat a szóvédjegyekre vonatkozólag egy későbbi törvény, az 1895. évi XLI. t.-cz. megszüntette, de a betűkből és számokból álló védjegyeket ez a törvény sem részesítette oltalombán. Most, hogy az ipari tulajdon védelmére alakult párisi Unió Washingtonban átvizsgált szövegének beczikkelyezése folytán külföldiek részére ily árújegyeket oltalomban kell majd részesítenünk, a betűkből és számokból álló védjegyek bejegyzésére vonatkozó tilalmat honosainkra nézve is meg kell szüntetnünk, hogy ilykóppen a magyar állampolgárok részére a védjegyül felhasználható jelvények szabad választása tekintetében is egyenlővé tegyük a verseny feltóteleit a külföldiekkel. Természetesen a kizárólag betűkből ós számokból álló védjegyekre is teljes mértékben alkalmazást fog nyerni az az alapelv, hogy a bejegyzésnek és az oltalomnak előfeltételét a megkülönböztető képesség adja meg, vagyis nem minden, betűkből vagy számokból álló védjegy lesz oltalmazandó, hanem csak azok, a melyek hosszabb használat vagy egyéb körülmények fohtán megkülönböztető képességet szereztek. Figyelembe lesznek veendők továbbá azok az árúk is, a melyekre a védjegy alkalmazást nyer, minthogy bizonyos árúkra (igy irón, liszt, kőolaj, pánczélszekrény stb.) a betűk, illetve számok már jelenleg is általánosan használtatnak, s e bevett kereskedelmi szokás kizárólagos jogok engedélyezése által nem zavarható meg. Ilyen értelemben és ilyen terjedelemben kívánja a kizárólag betűkből, vagy számokból álló védjegyek oltalmát szabályozni a törvényjavaslat 3. §-a. A 4. §-~hoz. A védjegy csak akkor jegyezhető be, ha van vállalat, a melynek árúit a védjegy megjelöli. A védjegy osztozik a vállalat sorsában, azzal együtt megszűnik, birtokváltozás esetén a vállalattal együtt száll át az új tulajdonosra. A védjegyek oltalmáról szóló 1890. évi II. t.-cz. 9. §-a idevonatkozólag a következő rendelkezéseket tartalmazza: »A védjegy azon vállalathoz tartozik, a melynek védelmére szolgál, ugyanazzal megszűnik és birtokváltozás esetében az új birtokosra átszáll. Ez utóbbi esetben, hacsak a vállalatot az özvegy, kiskorú örökösök, hagyaték, vagy csődtömeg nem folytatja, az új tulajdonos a birtok megszerzése után különbeni törlés terhe alatt három havi határidőn belül a védjegyet saját nevére átíratni tartozik.* Az ezen §-ban foglalt — czélzataihoz képest túlszigorú — rendelkezés, mely az átírás elmulasztását a védjegy törlésével bünteti, egyrészt vállalatainkat igen károsító következményeket vonhat maga után, mert a védjegyjog