Képviselőházi irományok, 1910. XXV. kötet • 747-764., CXXXI-CXXXVIII. sz.

Irományszámok - 1910-751. Törvényjavaslat a találmányi szabadalmakról, továbbá a védjegyek oltalmáról szóló törvényeknek az ipari tulajdon védelmére az 1911. évben létrejött nemzetközi megegyezések folytán szükséges módositása és kiegészitése tárgyában

212 751. szám. Melleidet a 751. számú irományhoz. Indokolás „a találmányi szabadalmakról, továbbá a védjegyek oltalmáról szóló törvényeknek az ipari tulajdon védelmére az 1911. évben létrejött nemzetközi megegyezések folytán szükséges módosítása és kiegészítése tárgyában" szóló törvényjavaslathoz. Az ipari tulajdon védelmére 1883. évi márczius hó 20-án Parisban kötött, s 1900. évideczember 14-én Bruxellesben ós 1911. évi június hó 2-án Washingtonban átvizsgált egyezmény, amelynek beczikkelyezése iránt egyidejűleg külön javaslatot terjesztek az országgyűlés elé, a külföldiek részére néhány oly kedvezményt ós könnyítést állapit meg, a melyek, ha hazai törvényeink változatlanok maradnának, azt eredményezhetnék, hogy az Unióhoz tartozó külföldiek kedvezőbb elbánásban részesülnének, mint a magyar állampolgárok. Ennek az elkerülése nemcsak, elvi okokból, hanem azért is szükséges, hogy a magyarországi termelők, iparosok ós kereskedők a belforgalomban is a külföldiekkel egyenlő feltételek mellett vehessék fel a versenyt. Ezért az egyezményben külföldiek részére biztosított jogokat és kedvezményeket hazai törvényeink megfelelő módositása és kiegészítése által a magyar állampolgárokra is ki kell terjeszteni. I Szabadalmi és védjegytörvényeinknek az idézett ipari tulajdonjogi egyezmények beczikkelyezésóből ezen önként következő módositása, a mely tulaj donképen a jelen törvényjavaslat 1., 2. ós 3. §-ában foglalt rendelkezésekben merülne ki, egyúttal alkalmul szolgál arra, hogy védjegytörvényünkön a gyakorlatban érezhetővé vált szükségnek megfelelő s külkereskedelmünk legújabb fejlődési irányával is számoló néhány oly ja vitást és pótlást eszközöljünk, a. melynek keresztülvitele annyira sürgős, mikép azzal czólszerűen védjegytörvényünk előkészítés alatt álló általános reformjáig sem várhatunk. így a kereskedelmi körök ismételten szóvátettók, hogy az 1890. évi II. t.-czikkbe foglalt védjegytörvény 9. §-a, a mely vállalatátruházás esetén a vállalathoz tartozó védjegyeknek 3 hónap alatti átírását a védjegyek különbeni törlésének terhe alatt teszi kötelezővé, oly rendelkezés, amelynek további föntartását semmiféle szempont sem indokolja s igy ennek törléséről annál is inkább gondoskodni kell, mert ehhez hasonló rendelkezést az Unióhoz tartozó államok egyikének törvényhozása sem ismer, kivéve Ausztriát, a melyi