Képviselőházi irományok, 1910. XXV. kötet • 747-764., CXXXI-CXXXVIII. sz.

Irományszámok - 1910-750. Törvényjavaslat az ipari tulajdon védelmére Washingtonban 1911. évi junius hó 2-án aláirt nemzetközi megegyezések beczikkelyezéséről

286 750. szám. meg a szóbanforgó tárgyat. A zárójegyzoknöyv kimondja, hogy azokban az országokban, a melyekben a használati minta ipari minta gyanánt tótetikl e, a bejelentés nem 12 havi, hanem csak négy havi elsőbbségi jogot élvez, vagyis ugyanannyit, mint az ipari minta. A 6. czikkhez tartozó zárójegyzőkönyv első bekezdése a védjegyek tar­tozéki (accessoricns) jellegét állapitja meg, a melynek következtében az egyes országok az unióbeliek védjegyeinek bejegyzése alkalmával követelhetik, hogy a védjegytulajdonos igazolja, miszerint védjegye a származási országban tör­vényes oltalomban részesül. A második bekezdés megállapítja, hogy a közhatósági czímereknek, jel­vényeknek ós kitüntetéseknek (rendjeleknek, érmeknek) az illetékes hatóság engedélye nélküli használata, valamint az Unióhoz tartozó országok vala­melyikében hivatalos ellenőrzési vagy hatósági jótállási bélyegekül bevezetett jegyeknek (jeleknek) az árúra alkalmazott védjegyben való használata a köz­rendbe ütközőnek tekinthető. Az ily jellegű védjegyek tehát az oltalomból a zárójegyzőköny alapján kizárhatók Természetes, hogy ha az illetékes hat'ság ezen adatok használatára engedélyt adott, a védjegy nem esik kifogás alá. Ezt állapitja meg a har­madik bekezdés A 6. czikkhez tartozó zárójegyzőkönyv negyedik bekezdése végül ki­mondja, hogy a védjegy nem tekinthető közrendbe ütközőnek azon okból, mert a védjegytörvény némely rendelkezésének nem felel meg, kivéve ha maga ez a rendelkezés is a közrend szempontjaira vonatkozik. Ezzel a meg­állapítással annak akarták elejét venni, hogy ne legyen fentartható egyes országoknak az a joggyakorlata, a melyek a kizárólag betűkből vagy szá­mokból álló védjegyeket, mint hazai védjegytörvényeiknek meg nem felelőjel­vényeket közrendbe ütközőknek nyilvánitották, s ez alapon zárták ki az olta­lomból, a miről különben már az egyezmény 6. czikkéhez fűzött indokolás során volt szerencsém megemlékezni. B) A gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi la'stromozására vonatkozó 1891. évi április hó 14-iki madridi egyezménynek Washingtonban 1911. évi június hó 2-án módosított szövege. Az 1. és 2. csikkeken érdemleges változtatások nem eszközöltettek. A 3. czikh azzal a rendelkezéssel egészíttetett ki, hogy a védjegyeknek a berni nemzet­közi iroda hivatalos lapjában való közzétételével az ezen szűkebb egyezmény­hez tartozó Unió országok be fogják érni, s a bejelentő nem lesz kötelez­hető arra, hogy az egyes országokban külön-külön tegye közzé védjegyét. Ezt eddig sem követelte egyik Unióország sem, s a pótlás csak a jövőben netán bekövetkezhető ily magyarázatoknak akarta elejét venni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom