Képviselőházi irományok, 1910. XXV. kötet • 747-764., CXXXI-CXXXVIII. sz.

Irományszámok - 1910-750. Törvényjavaslat az ipari tulajdon védelmére Washingtonban 1911. évi junius hó 2-án aláirt nemzetközi megegyezések beczikkelyezéséről

750. szám. 207 A 4. csikkhez. Az első bekezdés a régi egyezmény 4. czikkéből szószerint van átvéve. A 2. bekezdés újonnan lett az egyezménybe felvéve, s czélja az, hogy kifejezett rendelkezés alakjában juttassa érvényre a szerződő országok részéről különben eddig is egyöntetűen vallott azon felfogást, mely szerint a származási országban történt lajstromozást követő 4 hónapon belül nemzetközileg belajstromozott védjegy a főegyezmény 4. cikkében megállapított elsőbbségre tarthat igényt. Ez eddig sem volt vitás és a madridi megállapodás 4. czikkének és a párisi főegyezmény 4. czikkének egybevetéséből önként következik. Á 4. b), 5, b), 6., 7. és 8. csikkek a régi egyezményből változatlan szöveggel vétettek át az új egyezménybe. A 8. b) csikk, mely a régi egyezményben nem volt meg, a nemzetközi védjegy tulajdonosának megadja azt a jogot, hogy a védjegy oltalmáról egyes országokban külön-külön bármikor lemondhasson. Eddig is ez volt a gyakorlat, a minthogy az Unió czóljának is csak ez a szabályozás felel meg, mert mindig vannak esetek, a midőn a védjegytulajdonos némely országban már másoknak előbb megszerzett jogaival találkozik, ezen országokban tehát le kell mondania a védjegy oltalmáról. Ha ennek a külön-külön történő, egy, vagy csak néhány országra kiható lemondásnak a lehetősége nem volna meg, s a tulajdonosnak az egész Unió területén le kellene a védjegy oltalmáról mondania, ezzel az intézmény czélja hiusittatnók meg. A 9. csikk két új bekezdéssel (3. és 4. bek.) egészíttetett ki, a melyek szintén a joglemondást szabályozzák, de nem az oltalmi terület, hanem az oltalomban részesülő árúk tekintetében. A védjegyoltalom ugyanis nem valamennyi árúra, hanem csak a védjegytulajdonos által forgalomba hozott és a vódjegy.bejegyzés alkalmával felsorolt árúkra terjed ki. Előfordulhat már most az az eset, hogy bizonyos árúkra mások már korábban szerezték meg az illető védjegyet, az újabbi bejelentőnek tehát ezen árúk tekintetében le kell mondania az oltalomról. Ezt kivánja lehetővé tenni a 9. czikknek 3. bekezdése. Ugyanezen czikk utolsó bekezdése viszont megállapítja, hogy ha a védjegytulajdonos olyan árúkra akarja az oltalmat utólagosan kiterjeszteni, a melyeket a lajstromozás alkalmával nem jelentett be, a védjegyet újból kell az illető új árúkra belajstromoztatnia. Ez a rendelkezés az Unió-országok joggyakorlatában eddig is teljes mórtékben érvényesült, s igy ennek a felvétele csupán formai tökéletesbitóst jelent. Az egyezmény többi czikkei, nevezetesen a 9. b), 10., 11. ós 12. czikkek új rendelkezéseket nem tartalmaznak. A 12. czikk elrendeli, hogy a madridi egyezmény is a párisi fő egyezménynyel egyidejűleg, azaz 1913. évi május 1-ón lépjen életbe.