Képviselőházi irományok, 1910. XXV. kötet • 747-764., CXXXI-CXXXVIII. sz.

Irományszámok - 1910-750. Törvényjavaslat az ipari tulajdon védelmére Washingtonban 1911. évi junius hó 2-án aláirt nemzetközi megegyezések beczikkelyezéséről

750. szám. 205 A 18. és 19. csikkekhez. A 18. ezikk az egyezmény megerősitésóre és hatálybalépésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A 18. czikk első bekezdése értelmében a megerősitő okiratok Washingtonban, legkésőbb 1913. évi április hó 1-én teendők le. Az egyezmény azon országok között, amelyek az új egyezményt megerősítették, a fentebb megjelölt határidő leteltét követő egy hónap múlva életbe lép, úgy az ezen országok közötti viszonylatban, mint azon országokkal szemben, melyek a 16. czikk alapján utólagosan csatlakoztak éhez az egyezményhez, az 1883. évi márczius hó 20-iki párisi főszerződés, az éhez tartozó jegyzőkönyv, a berni nemzetközi iroda fentartására vonatkozó s Madridban 1891. évi április hó 15-éu kelt jegyzőkönyv, valamint a Bruxellesben 1900. évi deczember hó 14-én kelt pótegyezmény helyébe fog lépni. Az Unió kötelékébe tartozó többi országokkal való viszonyban azonban továbbra is ezek a korábbi egyezmények maradnak hatályban. A zárójegyzőkönyvhöz. A zárójeg3^zőkönyv az egyezmény némely rendelkezésének magyarázata czéljából szükségesnek mutatkozott közelebbi körülirást tartalmazza, egyébként pedig ennek ugyanolyan hatálya van, mint magának az egyezménynek. A zárójegyzőkönyvben az 1., 2., 4. és 6. czikkekre vonatkozólag foglaltatnak rendelkezések. Az egyezmény 1. czikkének magyarázatául a régi egyezményhez tartozó zárójegyzőkönyvtől lényegben el nem térő szövegezéssel kimondatik, hogy az ipari tulajdon fogalma a legtágabb értelemben veendő s az oltalomra a mezőgazdasági termékek és a földből nyert nem szerves anyagok (ásványok, ásványvizek stb.) is igényt tarthatnak. A 2. czikkhez tartozó zárójegyzőköny a) pontja a régi zárójegyzőkönyvből lényegbeli változtatás nélkül van átvéve. A b) pontban foglalt az a kijelentés, hogy az új egyezmény 2. czikkének azon rendelkezése, mely szerint az Unióhoz tartozó országok honosainak abban a másik országban, ahol ipari tulajdonjogaik számára oltalmat kivannak igénybe venni, állandó lakással vagy üzleti teleppel nem kell birniok, csak hiteles magyarázat jellegével bir, mely azt a felfogást van hivatva kizárni, mintha az új egyezmény megkötése előtt a régi egyezmény rendelkezései ellenkező értelmezést is engednének. Ily módon biztositva van, hogj az egyezmény 2. czikkében foglalt rendelkezés necsak az oltalomnak a jövőben igénybe vétele esetén, hanem az új egyezmény életbelépése előtt igénybe vett bejelentésekre is alkalmazást nyerjen. Minthogy Magyarországon — miként ez a 2. cikkhez fűzött indokolásban emlij.ve volt — a joggyakorlat már eddig is az új egyezmény ren delkezéseinek felelt meg, hazánkban ezek változást nem eredményeznek. A 4. czikkhez tartozó zárójegyzőkönyv azt az esetet kivánja szabály ózni,, a midőn valamely Unió országban az elsőbbségi jog igénybevételével oly ipari minta tétetik le, a mely a származási országban használati minta gyanánt tétetett le. A használati mintát ugyanis 12 hónapi, az ipari mintát pedig négy hónapi elsőbbségi jog illeti meg, s igy vitássá válhatott volna, hogy ha a származási országban használati minta-oltalom alatt álló tárgy azokban az országokban, a melyekben használati mintaoltalom nincs, ipari minta gyanánt tétetik le, 12 hónapi, vagy négy hónapi elsőbbség illeti-e