Képviselőházi irományok, 1910. XXV. kötet • 747-764., CXXXI-CXXXVIII. sz.

Irományszámok - 1910-748. Törvényjavaslat a Japánnal 1912. évi október hó 28-án kötött kereskedelmi és hajózási szerződés beczikkelyezéséről

144 748. szám. Kitűnik ez adatokból, hogy a felsorolt országok közül Magyarország és Ausztria a Japánból való kivitelnél a kilenczedik, a Japánba való bevitelnél pedig, a japán statisztika szerint a hetedik helyet foglalja el. Kitűnik továbbá ez adatokból, hogy Japánnak ezen országok közül több országba, nevezetesen az Északamerikai Egy esült-Allam okba, továbbá Franczia-, Olasz-, Oroszországba irányuló kivitelének értéke, ugyanezen országokból származó bevitelének értékét nem egy esetben többszörösen meghaladja; ha ezenfelül tekintetbe vesszük még azt, hogy Japánnak a szóban levő táblázatban feltüntetett országok legtöbbjébe irányuló kivitelének zömét Japán legfontosabb kiviteli czikke, a nyers selyem és selyemárúk képezik, melyekből a szerződéses vámterületnek átlag csak mindössze évi 140 ezer korona értékű behozatala van, úgy már is eléggé világos képet nyertünk arra nézve, hogy Japánnak ezen országok legtöbbjével való kereskedelmi forgalmához menynyivel jelentékenyebb érdekei fűződnek, mint a szerződéses vámterülettel való forgalmához! E helyütt legyen szabad Japánnak a szerződéses vámterülettel és a magyar szent korona országaival való külkereskedelmi forgalmát ismertetni. A szerződéses A szerződéses vámterület forgalma Japánnal a szerzővámterület forgalma déses vámterület statisztikája szerint az utolsó 10 évben a következőképpen alakult: Év Behozatal Kivitel Év ezer korona értékben 1901 . . . . . 6.327 6.359 1907 . . . , . 7.162 4.557 1908 . . . . , 7.4fi5 3.324 1909 . . . . . 7.377 5.414 1910 . . . . . 8.401 5.288* Japánnal való kereskedelmi forgalmunk méltatásánál azonban nem bagyható figyelmen kivül, hogy sem a japán, sem a szerződéses vámterület, sem pedig a magyai szent korona országainak statisztikája nem ad kimerítő képet Japánnal való forgalmunk nagyságáról, miután e statisztikák adatai csak a közvetlen forgalomra vonatkoznak, ellenben a forgalomnak azon részét, mely más országokon, nevezetesen Németországon, Anglián és Francziaországon keresztül bonyolódik le, teljesen figyelmen kivül hagyják. E közvetett forgalom pedig éppen nem kicsinylendő értéket képvisel, mint a hogy az a kereskedő czegek birtokában levő faktúrákból is megállapitbató. E nagy közvetett forgalom magyarázatát abban találja, hogy az északnémet, angol és franczia. kikötők Japánnal sokkal sűrűbb *) 1911. évi behozatal 6.357 ezer korona kivitel 5.430 ezer korona értéket tett ki a szerződéses vámterület statisztikája szerint.