Képviselőházi irományok, 1910. XXIV. kötet • 728-746., CXXIII-CXXX. sz.

Irományszámok - 1910-731. Törvényjavaslat a községi és hitfelekezeti elemi népiskolai tanitók illetményeinek rendezéséről

56 731. szám. Melléklet a 731. számú irományhoz. Indokolás „a községi és hitfelekezeti elemi népiskolai tanitók illetményeinek rendezéséről" szóló törvényjavaslathoz. Midőn a vallás- és közoktatásügyi tárcza vezetését átvettem, nyilvánvaló lett előttem, hogy ha meg akarom valósítani azt a nagyfontosságú czólt, hogy Magyarország minden iskolájában egységes, erős ifjú nemzedéket és öntudatos honpolgárokat neveljünk s őket az életre megfelelőleg előkészítsük : akkor feltótlenül meg kell követelni, hogy az iskola éltető elemét, a tanítóságot is, egységes szellem és érzés, egy közös eszme felé való törekvés és hazafias kötelességórzés hassa át. E követelmény első és elengedhetetlen föltótelének pedig azt vélem, hogy az összes tanszemélyzet anyagi ellátása, viszonyaiknak megfelelővé és végeredményében egységessé tétessék. Erre való törekvésemben azonban nehézségekre találtam a tanítói illetményeket megállapító fennálló törvényeinkben. Mert ezek mindegyikében a törvényhozás eddigelé, a nem állami tanitók illetményeinek mindig csak a minimumát határozta meg, és az iskolafenntartóknak szabadságában hagyta, hogy e minimumon felül a tanitók fizetését maguk szabják meg; a nem állami tanitók illetményeinél — sőt az 1907 : XXVI. törvónyczikk hatálybaléptóig pedig, emellett még az állami tanítóknál is, az alapfizetés és korpótlókrendszer uralkodott. Nevezetesen az 1868 : XXXVIII. törvónyczikk 140. §-a kimondotta, hogy a tanító fizetését a helyi viszonyok szerint az iskolaszók állapítja ugyan meg, azonban tisztes lakáson és legalább egy negyed holdnyi kerten kivül az elemi népiskolai rendes tanitó fizetése nem lehet kevesebb évi 600 koronánál. Az 1893. évi XXVI. törvónyczikk 600, illetve 800 korona fizetésminimumot, és öt óvenkint, összesen hatszor esedékes 100—100 koronás korpótlékot állapított meg.