Képviselőházi irományok, 1910. XXIV. kötet • 728-746., CXXIII-CXXX. sz.

Irományszámok - 1910-731. Törvényjavaslat a községi és hitfelekezeti elemi népiskolai tanitók illetményeinek rendezéséről

731. szám. 57 Az 1907. XXVII. törvényczikk rendelkezése szerint pedig a tanitót az állomás helyekre való tekintettel 1.000, 1.100 ós 12000 koronás alapfizetés s ezen felül öt óvenkint esedékes, hat korpótlók illeti meg. Az I., II., V. ós VI. korpótlék évi 200 — 200, a III. ós IV. pedig évi 100—100 koronát tesz ki Az egységes fizetés elvének megvalósithatása szempontjából tehát oly megoldást kellett keresnem, a mely nemcsak az illetményeket, hanem a rendszert is oly módon változtassa meg, hogy az alapfizetés ós korpótlék közötti különbség megszűnjék, az alapfizetés és korpótlék helyébe pedig az uj fizetés lépjen. Ezt a megoldást szolgálja a jelen törvényjavaslat, a mely tulajdonkópen az 1907. XXVII. törvényczikknek novelláris megváltoztatása, s a mely az idézett törvénynek a nemzeti népoktatást biztosító részét érintetlenül hagyja, s annak csupán az illetményeket szabályozó rendelkezéseit módositja. A jelen törvényjavaslat egyik sarkpontja tehát, hogy megszünteti az alapfizetés és korpótlék kombinált rendszerét, ós a tanitói illetmények megállapításánál, az állami tanitókéhoz, illetve állami tisztviselők illetménymegállapításához hasonlóan, az 1893. évi IV. törvényczikkben megállapított illetményrendszert alkalmazza, fizetési osztályokkal és fizetési fokozatokkal. Ily módon, vagyis az egységes fizetési elv megállapítása folytán szüntethettem meg kitűzött czélomhoz képest az állami és nem állami tanítók fizetésének rendszere között levő különbséget és csak ezzel a rendszerrel vált lehetővé az, hogy az állami és nem állami tanítók kezdő és végső fizetése egyenlő legyen. Nevezetesen, amíg az 1907. XXVI. és XXVII. törvény czikkek alapján elérhető végső fizetések között 400 korona különbség van, addig a javaslat a végső fizetést az állami és nem állami tanítóknál egyaránt 3.200, a tanítónőknél pedig 3.000 koronában állapítja meg. Az állami és a községi ós hitfelekezeti tanítók fizetése között csak annyi eltérés marad jelen javaslatom szerint, hogy a harmadik fizetési osztályban a községi és hitfelekezeti tanítók, nem úgy, mint az állami tanítók 4—4, óvenkint, hanem 5—5 óvenkint lépnek a magasabb fizetési fokozatba; ós ehhez képest a II. fizetési osztályba csak a III. fizetési osztályban eltöltött 15 évi szolgálati idő leteltével, tehát három évvel később léptethetők elő, az államiakhoz képest. Ennek a rendelkezésnek hatását mutatja az alábbi összehasonlító kimutatás, mely az állami és nem állami elemi népiskolai tanítók és tanítónők fizetési osztályait, fokozatait ós az ezekkel kapcsolatos fizetési összegeket a szolgálati évekhez viszonyítva tünteti fel. Képvh. iromány. 1910—1915. XXIV. kötet. 8