Képviselőházi irományok, 1910. XXIV. kötet • 728-746., CXXIII-CXXX. sz.

Irományszámok - 1910-738. A képviselőház földmívelésügyi bizottságának jelentése az osztatlan közös legelőkről szóló 632. sz. törvényjavaslat tárgyában

7b8. szám. 249 738* szám. Á képviselőház földmivelésügyi bizottságának jelentőse az osztatlan közös legelőktől szóló 882. sz. törvényjavaslat tárgyában. Tisztelt Képviselőház! Hazánkban, hol a közlakosság legnagyobb része földmívelőssel keresi meg kenyerét és igen sokan a földbirtokból vagy a mezőgazdaság üzeme után élnek, az őstermelésnek jóformán mindent fentartÓ jelentősége közismert. Mezőgazdasági kultúránknak a közelmúltban évszázadok mulasztását pótló robamos fejlődése alatt viszont az állattenyésztés, illetve állatok és állati termékek produkciója bizonyult legalkalmasabbnak nemcsak a föld hozamának és belórtókónek növelésére, hanem arra is, hogy az országnak kiapadhatatlan, gazdag jövedelmi forrást, a birtokos osztály és a földmívelő nép részére pedig jólétet teremtsen. Fejleszthetősége rendkivüli annál is inkább, mert az előfeltételek általánosságban jóformán országszerte adva vannak vagy előállíthatók. Az ilyen előfeltételek egyike a legelő. Tapasztalati tény, hogy legelő nélkül csak nagyobb birtoktesten és bizonyos forgótőkével rendelkezve lehet sikeresen állattenyésztést űzni, miért is a legelő hiányát legkárosabban a kisgazda, a törpe birtokos és a birtoktalaü állattartó sinyli meg. S miután az ország állatállományának háromnegyedrésze az említettek tulajdonában van

r a legelő kérdése nemcsak az állattenyésztés kivánatos fejleszthetőségének érdekében koiholy gazdasági, haüem a legszegényebb földmívelő nép érdeke szempontjából nagy súlyú söeiális problémának is tekinthető. A múlt század közepéig bővelkedtünk kitűnő legelőkben, de azóta folyóink szabályozása, a föld értékének emelése ós főleg a gabonateimelós jövedelmezősége a legelők tekintélyes és éppen legjaVarószét ekemívelés alá juttatta anélkül azonban, hogy a még fenmaradt legelő összterület az ország állatállományával szemben lényege sen kedvezőtlenebb arányt tüntetne íel egyéb állattenyésztő kontinentális országokénál. Ellenben lényeges a különbség a legelők minősége, állapotuk ós használhatóságuk tekintetében, mely legKépvh. iromány. 1910—1915. XXtV. kötet. 32