Képviselőházi irományok, 1910. XXIV. kötet • 728-746., CXXIII-CXXX. sz.
Irományszámok - 1910-738. A képviselőház földmívelésügyi bizottságának jelentése az osztatlan közös legelőkről szóló 632. sz. törvényjavaslat tárgyában
250 738.- szám.inkább szembeötlő az osztatlan közös tulajdonban álló legelőknél, noha ezek lennének hivatva az állattenyésztést a legszegényebb nép részére lehetővé tenni. Az ország legelő-összterületének majdnem a felét ily osztatlan közös legelő képezi. Érthető tehát, hogy más mívelós alá vonásuknak ós földarabolásuknak megakadályozásáról á törvényhozás az 1880. évi XLV., az 1894. évi XII., valamint az 1908. évi VIL, illetve XXXIX., viszont új ily legelők létesítéséről az 1894. évi V., 1908. évi VII V XXXIX. ós XLIII. törvénycikkekben gondoskodni kivánt. De legyenek e törvényes rendelkezések hatásukban bármenyire üdvösek, a gazdasági érdeket még sem szolgálják kellőképen. Igaz ugyanis, hogy a közös legelőknek fenntartását .elősegítik, sőt bizonyos tekintetben biztosítják, viszont teljesen figyelmen kiyül hagyják a tulajdonostársak gazdasági érdekeinek a közösségben való gondozását és nem nyújtanak módot arra, hogy a szóban forgó közösségeknél a gazdasági célszerűség szempmtjából követelt többségi elv érvényesülhessen. Ennélfogva mindennemű rendelkezés nagy akadályokba ütközik és a legelők gazdasági kezelése jóformán lehetetlenné válik. Ezen körülmény oka annak, hogy a közösségek részesei saját érdekük ellenére mindenkor a közösség megszüntetésére törekszenek és hogy; a kérdéses legelők rendszerint messze mögötte maradnak egyébként érvényesíthető hivatásuknak. jelen törvényjavaslat e hiányok pótlását célozza. Sarkalatos rendelkezései, hogy a tulajdonos társakból társulatot alakít, és azt a társulatot jogok szerzésére ós kötelezettségek vállalására képesített jogi személylyó nyilvánítja, melynek ténykedését hatósági felügyelet ós ellenőrzés alá helyezi. Jogviszonyának kétféle alakulatát állapítja meg aszerint, amint az osztatlan közös legelő a társulat tulajdonává lesz, vagy pedig a tagok közös tulajdona marad, mihez képest a tagság alapja, egyéb tagsági jog teljes kizárásával vagy használati vagy tulajdoni illetőség. S míg ily illetőségek átruházását a társulat hozzájárulásához köti, addig ily jogügyleteknél a társulatnak, a községnek és az államnak elővásárlási jogot, az úrbéri és közbirtokossági osztatlan közös legelőkre nézve viszont a községeknek kisajátítási jogot biztosít. A társulatok fontosabb rendelkezéseit a törvényhatóságok közigazgatási bizottságának vagy a földmívelésügyi ministernek jóváhagyásához köti. Kijátszások elkerülése végett bizonyos rendelkezéseit a javaslat visszaható erővel ruházza fel. A javaslatnak általánosságban való tárgyalása során támasztott ama aggályt, hogy az érdekelt birtokosok a javaslat által a tulajdon feletti szabad rendelkezésük jogában megszoríttatnának, a bizottság annál kevésbbó sem tarthatta indokoltnak, mert éppen a javaslat teremti meg azt a szervet, mely a tagok jogait ós a legelők rendeltetését érintő feladatokat a társulati közgyűlés hatáskörébe utalván az egyeseknek alkalmat szolgáltat saját anyagi ós gazdasági érdekeit a közösségben megvédeni; másrészt azzal, hogy az illetőségeknek élők közötti jogügylettel való átruházását a társulat hozzájárulásához köti, illetve ily esetekben a társulatnak, a községnek ós harmadsorban az államnak elővásárlási jogot biztosít, az illetőségek feletti alkut és az áralakulást legkevésbé sem befolyásolhatja. Ugyancsak mellőzendőnek tartotta a bizottság az oly értelmű javaslatot, hogy e törvény hatálya, illetve a társulattá alakulás kötelezettsége alól az úrbéri ós közbirtokossági legelők tulajdonostársai, amennyiben állami segélyben nem részesültek, vonassanak ki és a javaslat hatálya csak bizonyos meghatározott, vagy ennél nagyobb kiterjedésű, egyéb közös legelők tulajdonos-