Képviselőházi irományok, 1910. XXIV. kötet • 728-746., CXXIII-CXXX. sz.

Irományszámok - 1910-732. Törvényjavaslat a fiatalkorúak bíróságáról és a fiatalkorúak bűnügyeiben követendő eljárásról

732. szám. 161 mélyére vonatkozólag a fiatalkorúak bírája mielőbb megtehesse ennek megóvása érdekében a szükséges intézkedéseket. Ezeknek az intézkedéseknek a megtétele az eljárás érdemét tekintve nagyobb jelentőségű, mint a feljelentés alakszerű elintézése. Noha tehát a bíróság a feljeletést a fiatalkorúak ügyészével közli, az utóbbi indítványának előterjesztése előtt is már esetleg intézkednie kell s ezért gyakorlatilag az egyedüli helyes megoldásnak az látszik, hogy a gyanúsított fiatalkorú ügye mindenekelőtt a fiatalkorúak bírája elé kerüljön. A lé. §-ho0. A perjogi tagozatoknak oly szabatos elkülönítése, amely a vádelvi eljárásnak egyik fontos jellemző vonása, ellentétben állana a fiatalkorúak bűnvádi eljárásának alaptermészetével. Midőn a fiatalkorúak bíráját a Bn. ama nehéz feladat elé állítja, hogy a fiatalkorú egyéniségének ós életviszonyainak teljes ismerésével állapítsa meg a fiatalkorú megmentése érdekében szükséges intézkedést, az eljárási szabályoknak módot kell nyujtaniok arra, hogy a fiatalkorúak bírája az eljárás megindításától a határozathozatalig egységes képet nyerhessen a fiatalkorú egyéniségéről, minthogy pedig % fiatalkorú lélektani sajátosságának megítélése áll homloktérbe, ami nem mindig alapítható külsőleg is megrözíthető adatokra, az egész eljárást végképen az eljáró bíró kezében kellett összpontosítani. Ez a szabályozás nemcsak azoknak a külföldi törvényeknek (belga, északamerikai törvények és olasz javaslat) felel meg, amelyek a szó sajátkópeni értelmében felfogott fiatalkorúak bíróságát szerveznek, hanem megfelel a Bp.ban a járásbírósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseknek is, amelyek a fiatalkorúak eljárásában ajavaslat rendelkezései mellett elsősorban szubszidiáriusok. így a javaslat 14. §-ának első bekezdése összhangban áll a Bp. 528. §-ával. Minthogy azonban a fiatalkorúak bíróságának hatásköre felöleli a rendes eljárásban törvényszéki hatáskörbe tartozó ügyeket is, a fiatalkorúak bíróságát a vizsgálóbíró részére biztosított jogokkal is fel kellett ruházni ós pedig minthogy a fiatalkorúak ügyében alárendeltebb jelentőségű az a kérdés, hogy az eljárás milyen súlyú cselekmény következményeként indul meg, ereszben el kell tekinteni attól a megkülönböztetéstől, amelyet a Bp. a vizsgálóbíró jogait illetően, az eljárás tárgyát alkotó cselekmény súlyához képest tesz. Ennek a szélesebb jogkörnek az a körülmény, hogy a javaslat a fiatalkorúak bíróságának szervezését a kir. járásbíróságoknál is tervbe vette, annál kevésbbé lehetett akadálya, minthogy a Bp. 109 — 110. §-ai szerint a járásbíróság nemcsak egyes vizsgálati cselekmények, hanem a vádtanács által egész vizsgálat teljesítésével a rendes törvényszéki eljárásban is megbízható. Hogy a rendőri hatóság fiatalkorúak bűnügyeiben a bíróság utasítása nélkül csak halaszthatatlan nyomozó cselekményeket teljesíthet (3. bekezdés), az a fiatalkorúak eljárásának sajátos természete ós az kivánja meg, hogy az eljárást a fiatalkorúak bírája kezében kell összpontosítani. A 15. §-hos. Alig szorul indokolásra, hogy a fiatalkorúak bírájának minden lehető eszközt rendelkezésére kell bocsátani, amellyel a tényállást felderítheti és a fiatalkorú egyéniségének értelmi és erkölcsi fejlettsége fokának s életviszonyainak megismerése, valamint az alkalmazandó intézkedések helyes megválasztása szempontjából szükséges adatokat megszerezheti. Képvh. iromány,. 1910—1915. XXW. kötet. 21