Képviselőházi irományok, 1910. XXIV. kötet • 728-746., CXXIII-CXXX. sz.

Irományszámok - 1910-732. Törvényjavaslat a fiatalkorúak bíróságáról és a fiatalkorúak bűnügyeiben követendő eljárásról

162 732 szám. Midőn tehát a javaslat (2. bekezdés) felsorolja azokat a személyeket^ akiktől a fiatalkorúak bírája e tekintetben felvilágosítást kérhet, csupán exemplificativ útmutatásra szorítkozik anélkül, hogy ezáltal a fiatalkorúak bíráját a tájékozódás és a felvilágosítás egyéb módjától vagy eszközeitől elzárná. Az a szerep, amely a pártfogó tisztviselőknek ós a pártfogóknak (7. §.) a fiatalkorúak eljárásában jut, önként érthetővé teszi, hogy a fiatalkorú egyéniségére és életviszonyaira vonatkozó adatok beszerzésében a pártfogó a fiatalkorúak bírájának legfontosabb segédszerve. A javaslat e rendelkezései nagyrészt megfelelnek a belga törvény 27. §-ában, a francia törvény 4. §-ában, az osztrák Bp. módosításáról szóló 1912. évi törvényjavaslat 97/6) §-ában s az olasz javaslat 20. §-ában megállapított szabályoknak A 16. §-lioz. Minthogy a fiatalkorúak eljárásának középpontjában magának a fiatalkorúnak a személye áll, az eljárás egyik lépése magának a fiatalkorúnak a bíró elé állítása. Rendszerint a fiatalkorú érdeke azt kívánja, hogy az törvényes képviselőjének, szülőjének vagy annak kíséretében jelenjen meg a bíró előtt, akinek háztartásában él. Ezenfelül szabály szerint első sorban a törvényes képviselő, szülő stb. lesz abban a helyzetben, hogy a fiatalkorú egyéniségéről és életviszonyairól a fiatalkorúak bíróságának megfelelő tájékozást nyújtson. Lehetnek azonban esetek, amelyekből már eleve az tűnik ki, hogy a fiatalkorú érdekei ellentétesek annak érdekeivel, akinek gondozásában áll, vagy éppen a gondozójával való együttléttől kell őt megóvni s ily esetekben vagy az elkövetett cselekmény súlyossága vagy a fiatalkorú veszélyes természete stb. miatt a bíró a fiatalkorú megidézésére vonatkozólag természetesen másként is intézkedhetik. Hogy a fiatalkorú megjelenése biztosíttassák, e végből a javaslat első sorban a vele együtt megidézett törvényes képviselő, szülő stb. ellen teszi lehetővé a kényszer alkalmazását. Kötelessége lévén a fiatalkorú gondozójának, hogy a vele megidézett fiatalkorú megjelenéséről gondoskodjék, a javaslat szerint e kötelességének teljesítésére pénzbüntetéssel szorítható, hacsak nem bizonyítja, hogy őt a fiatalkorú meg nem jelenése miatt mulasztás nem " terheli. Csupán szükség esetére tartja fenn a javaslat a bírónak a jogot, hogy a fiatalkorú előállítása végett a rendőri hatóság segítségét vegye igénybe; mert a fiatalkorú előállításának ez a módja felel meg legkevósbbé az eljárás sajátos természetének. A 17. §-hoz. Az a. rendelkezés, hogy a fiatalkorúak bírája a fiatalkorú testi, vagy szellemi állapotát, ha ez kétségesnek mutatkozik, orvosszakértői vizsgálat segítségével derítheti fel, következménye a 15. §-ban foglalt rendelkezésnek. Ez a rendelkezés, amely megfelel a belga törvény 21. cikkében foglalt szabálynak, utal lehetőségre, hogy a fiatalkorú kriminalitásának, vagy erkölcsi züllöttségének oka nemcsak a társadalmi tényezők kedvezőtlensóge, hanem a fiatalkorú testi vagy szellemi degenerációjából eredő hajlam is lehet. Éppen azoknak a fiatalkorúaknak érdekében, akiknek nevelése lehetséges, szükséges, hogy a fiatalkorúak bírósága már lehetőleg az eljárás korai szakában felismerje azokat, akiknél az egyéniségben mélyen gyökeredző hajlam a nevelés lehetőségét eleve kizárja. Épen azért a fiatalkorúak ügyeiben