Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

89 Az emiitett feltételeknek együtt kell fennállaniok, mert ha azok bármelyike hiányzik, az illető személy választói jogát a családtag-minőségre nem alapithatja. A 12. §-hoz. A javaslat 12. §-a a régi választóknak, jelesül közülük azoknak kivánja a választói jogot biztositani, akik a javaslatban megkivánt kellékekkel nem rendelkeznek, tehát a ma érvényben álló törvény alapján élvezett választói jogukat elveszitenék. A közjog terén nem lehet ugyan szó szerzett jogokról, mégis visszás dolog lenne, hogy amikor a javaslat a választók körét tetemesen kibőviti, ennek a jogkiterjesztő javaslatnak legyen egyesekre jogfosztó következménye. Ebből a szempontból látszik méltányosnak az a rendelkezés, hogy mindaz a választó, aki az 1913. évre érvényes országgyűlési képviselőválasztói névjegyzékbe jogerősen felvétetett, választói jogát mindaddig megtartja, amig régi jogcime ugyanabban a községben (városban) fennáll, amelynek névjegyzékébe az 1913. évre felvették. Egyetlen korlátozást füz ehhez a javaslat, azt t. i., hogy ha az ilyen választóra nézve a javaslat 13. és 14. §-ában megállapított kivételek vagy kizáró okok valamelyike fennforog, ez őt a választói jogtól megfosztja. A javaslat szerint ez a jog mindaddig illeti meg a mai választót, amig régi jogcime fennáll. Ennek természetszerű következménye, hogy ha ez a régi jogcim megszűnik, a választói jog a régi jog alapján akkor sem éledhet fel többé, ha a régi jogcim utóbb ismét visszaállana. A javaslat végül azt is megkivánja, hogy a régi jogcim ugyanabban a községben (városban) álljon fel változatlanul, amelynek névjegyzékébe az illető az 1913. évre felvétetett. E rendelkezés szükségességének oka abban rejlik, hogy ezeknél a választóknál mindaddig, amig régi joguk fennáll, a ma érvényben álló törvényben megállapított jogcimeket is vizsgálni kell, ami — főleg az adórendszer lényeges megváltozása után — gyakran csak arra fog kiterjeszkedhetni, vájjon vagyoni helyzetük lényegesen változott-e vagy sem. Ez pedig más községekben már csak az illető egyének és régi jogcímeik nyilvántartásának és ellenőrzésének nehézségei miatt sem volna lehetséges. A 13. §-hoz. A fegyveres erö és a csendőrség kötelékébe tartozást, a fegyveres erőnek állandó vagy ideiglenes tényleges szolgálatban álló hivatalnokai kivételével, a javaslat összeférhetetlennek jelenti ki a választói jogosultsággal, mert a politikai küzdelmekben való részvétel ellenkezik a katonai fegyelem természetével. Az állam érdeke is megkivánja, hogy a fegyveres erő kötelékébe tartozó személyek távol maradjanak a politikától. Ez a felfogás érvényesült már az 1874: XXXIII. t.-c. 11. §-ának 1. és 3. pontjaiban foglalt hasonló rendelkezésekben is. A rendőrség a választási küzdelmek idején is első sorban lévén hivatva a rend fenntartására, indokolt e kizáró rendelkezés kiterjesztése a rendőrség legénységére is, amint azt az idézett törvényszakasz 4-ik pontja már szintén kiterjesztette. De a választói jogosultság széleskörű kiterjesztése alkalmával nem lenne helyes az 1874: XXXIII. t.-c. 11. §-ának 2. pontjában és ugyané törvény 10. §-ában foglalt ama rendelkezések fenntartása, melyek a pénzügy-, adó- és vámőrség legénységét, a gazdái hatalom alatt állókat, valamint a köz- és magánszolgálatban álló szolgákat és cselédeket is kizárják a választói jogosultságból. A széleskörű választói-joggal Kcpvli. iromány. 1910—1915. XXIII. kötet. 12