Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

90 ugyanis semmikép sem volna összeegyeztető az összeférhetetlenségnek olyan hivatási körökre való kiterjesztése, melyeknél a katonai vagy ahhoz hasonló fegyelem és a közszolgálat természete nem teszi ezt elkerülhetetlenül szükségessé. Ezeket az utóbbi csoportokat tehát nem kívánja a javaslat a választói jogosultságtól megfosztani. A 14. §-hoz. A 14. §. egyes pontjaiban megállapított kizáró körülményekre nézve a következőket jegyzem meg : 1. A gondnokság alá helyezés eseteit az 1877 : XX. t.-c. 28. §-a, a kiskorúság meghosszabbításának eseteit pedig az 1877 : XX. t.-c. 8. §-a állapítja meg. Mindezek, mint akik atyai vagy gyámi, illetőleg gondnoki hatalom alatt állanak, az 1874: XXXIII. t.-c. 10. §-a szerint sem bírnak választói joggal. Ennek a kizáró oknak a fenntartása bővebb indokolást nem kivan, mert természetes, hogy annak, aki saját ügyei vitelére képtelen, a közügyek intézésében való részvétel sem engedhető meg. 2. Az elmebetegeknél hiányzik a belátás és az akarás képessége, tehát olyan kellékek, amelyek a választői jog gyakorlásához feltétlenül szükségesek. Az elmebetegek az 1877 :XX. t.-c. 28. §-a szerint gondnokság alá helyeztetnek. A javaslat azonban nemcsak arra az esetre zárja ki az elmebetegeket a választói jogosultságból, ha gondnokság alá helyezésük bekövetkezett, hanem általában; mert köztudomású, hogy sok az olyan elmebeteg, aki nincs gondnokság alá helyezve. Ilyen esetben az elmebetegség megállapítására hatósági orvos bizonyítványát követeli meg a javaslat 48. §-a. 3. A csőd alatt állók az 1874: XXXIII. t.-c. 12. §-ának 4. pontjában vannak a választói jogból kizárva. Az e címen való kizárás azért jogosult, mert a vagyonuk kezelésétől megfosztott személyek olyan függő helyzetben vannak, amely az elhatározásnak a választói jog gyakorlásához szükséges szabadságával nem egyeztethető össze. 4. Azok kizárása, akik közjótékonyságban vagy közsegélyben részesülnek, az 1874 : XXXIII. t.-cikkel szemben uj intézkedés. Jelenleg, midőn a választói jogosultság túlnyomó részben vagyoni cenzuson alapul, s az ilyen helyzetben levők nem juthatnak be a választók-közé, ezek kizárásáról nem volt szükség külön rendelkezni. A választői jog kiterjesztése azonban szükségessé teszi ezt az intézkedést, mely más olyan államokban is gyakorlatban van, ahol az általános választói jog be van hozva. A kizárás oka nem az illetők vagyontalansága, mert a szegénység nem lehet ok a kizárásra; sem pedig az, mintha az illetőket a törvény hibájukért akarná sújtani ezzel a hátránynyal, mert a nyomor teljesen vétlen is lehet. Az ok az, hogy az ilyen személyek képtelenek lévén magukat fenntartani, nélkülözik azt a függetlenséget, amely a választői jog szabad gyakorlásához szükséges. A javaslat a kizárást a közjótékonyságban vagy közsegélyben részesülést követő évre is kiterjeszti; mert abból, hogy a segélyezés rövidebb ideig, pl. néhány hétig vagy hónapig szünetel, a szóbanlevő függő állapot megszűnésére még nem lehet biztosan következtetni. A javaslat azokat, akik egészen közjótékonyságból vagy közsegélyből élnek, külön nem tartja szükségesnek említeni, mert természetes, hogy ha már azok sem lehetnek választók, akik közjótékonyságban vagy közsegélyben részesednek, annál inkább ki vannak zárva azok, akik létüket tartják fenn abból. Azok kizárásáról, akik magánjótékonyságból vagy magánsegélyből élnek, vagy ilyenben részesülnek, nem intézkedhetik a javaslat, mert a segélyezésnek ez az alakja teljesen kivül esik az ellenőrzésen. . A javaslat félreértés kizárása végett kiveszi a kizártak közül azt, aki beteg-