Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.
Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról
66 zése, minden előzetes iskolai képzettség kimutatása nélkül is. Ekként az ipari munkások köréből mindazok, akik akár általános elemi, akár különleges ipari iskolázottságot tudnak kimutatni — aminek igazolása épen rajok nézve aránylag kevés nehézséggel jár — minden egyéb megszorítás nélkül választói joghoz jutnak. Ellenben a többi teljesen vagyontalan elemek, köztük az östermelési Összes alkalmazottak is, ugyané kategóriában csakis ugyanannál a munkaadónál teljesített 3 évi szolgálat után nyernek választői jogot. Sőt még az iskolát vagy tanfolyamot egyáltalán nem végzett, csupán írniolvasni tudó ipari munkások közül is az élőmunkások és munkafelügyelők (munkavezetők, művezetők, pallérok stb.) minden további korlátozás nélkül, az összes többi ipari munkások pedig ugyanannál a munkaadónál való 2 évi állandó. szolgálat után kapnak választói jogot; mig a más foglalkozási ágakhoz tartozó vagyontalan alkalmazottak — amennyiben csak egyszerű irni-olvasni tudók — 5 évi állandó szolgálat után jutnak választői joghoz. ; Végül a kép teljessége szempontjából kiemelem, hogy az ipari üzletben vagy vállalatban működő összes kisegítő családtagok, úgyszintén azok az ipari munkások, akik katonai szolgálatukban altiszti fokozatot nyertek, akár iskolát végeztek, akár egyszerűen irni-olvasni tudnak, minden további különleges kellék hiányában (tehát a szolgálati időre való tekintet nélkül) választók lesznek. Ily különböző Cimek alapján az ipari munkásság szakképzett része a maga egészében jut választói joghoz, de azon felül egyszerre politikai jogokhoz jut egyáltalában az ipari munkásosztálynak minden számottevő eleme, — mondhatjuk — a választói korban lévő ipari munkásoknak olyan tekintélyes százaléka, hogy az eredmény minden méltányos érdeket és tárgyilagos kívánságot kielégíthet. Ismerem azt az ellenvetést, mely ugy az értelmi cenzusnak, mint a szolgálati idő állandóságának az ipari munkásokra való kiterjesztése ellen irányul. Azokkal szemben, akik radikális választói jogot akarnak, természetesen minden érvelés lehetősége mjegszünik. De ha valaki akár a szerény értelmi cenzust, akár a szolgálat állandóságában rejlő korlátozást elvileg elfogadja, azt. sem ellenezheti, ha ezeket a 'kellékeket ilyen kedvezményes megkülönböztetés mellett az ipari munkásosztályra is megfelelően alkalmazzuk. Ami különösen azt illeti, hogy a törvényjavaslat a csupán irni-olvasni tudó ipari munkásoktól bizonyos tartamú, és pedig a többi vagyontalan elemekkel összehasonlítva aránylag igen mérsékelt szolgálati időt követel meg, erre nézve a következőkre utalok: . ' Ha az értelmi cenzus alapjára helyezkedünk, és az egyszerű írni-olvasni tudást a munkásoknál sem fogadhatjuk el kielégítő minősítésül, ha továbbá — a, fentebb bőven kifejtett okokból — sem a hosszabb tartamú domicilium, sem a lakáscenzus, sem a bétegsegélyző pénztári kötelék, sem-a munkabér-minimum nem szolgálhat korrektivum gyanánt : akkor a munkásosztálynak iskolát nem végzett, tehát az értelmiség legalsó lépcsőjén álló rétegével szemben nem kínálkozik más korrektivum, mint a szolgálat állandósága. Kétségtelen, hogy a szolgálati idő tartama tekintetében igen nagy eltéréseket látunk a különböző foglalkozási ágakban. Mindenütt más és más a munkaadó és a munkás közti viszony. Más az őstermelés, más az ipar körében, söt még az ipar egyes ágainak eltérő jellege szerint is gyakorlatilag igen különbözően alakul ki. Az. is igaz, hogy a gyáripar egyes ágaiban, ezek természete, a munkaszünetelések és üzemmegszoritások következtében, a 2 évi állandó szolgálat kimutatása sok esetben nehézségekbe ütközik. Kétségtelen továbbá, hogy az állandó szolgálat nem
