Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.
Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról
215 poziczíóját ópúgy gyöngíti, mint a magyarságét, mert a jelenlegi magas vagyoni czenzus a szászoknak is nagy mértékben kedvezett. Hogy az egész Erdély átlagában a német ajkú választók százalékos aránya mégis emelkedik, annak nz az oka, hogy Kis-Küküllő vármegyében a német választók száma 514-ről 2.826-ra, 22-5°/o-ról 40-4° o-ra emelkedik. Kis-Küküllőben a német ajkúak az összes népességnek lT'ö^o-át teszik, tehát részesülésük a választók közr, jelenleg is jóval kedvezőbb ennél; hogy pedig jövőre oly rendkívül magasra emelkedik, annak az oka a kisküküllői németségnek az ottani magyarságot is messze túlszárnyaló műveltségében rejlik. A németek a 24 éven felüli analfabétáknak csak 2'7°/o-át teszik, az irni-olvasni tudóknak már 33*9, a harmincz éven felüli 6 elemi osztályt végzetteknek pedig 630°/o-át. Ez okozza a német ajkú választók nagymérvű megszaporodását, a nélkül azonban, hogy az a szászság pozicziój át még ebben az egy megyében is valami lényegesen erősítené, mert Kis-Küküllőben a szászság nem a magyarsággal, hanem a románsággal keveredik, a románság számaránya pedig a jövő választók közt nem hogy hanyatlanak, hanem egy kissé emelkedik is. Szükséges volt ezzel a kérdéssel kissé részletesebben foglalkozni; mert szembeszökő példa rá, hogy mily könnyű a statisztikai számokból, ha csak az országos összegeket vagy országrészek összegeit tekintjük, hamis következtetést vonni. A Királyhágóntúl a románság számaránya a választók között 2S2°/o-ról 34'6°/o-ra fog emelkedni Eddig csak három vármegyében (Fogarasban, Hunyadban ós Szolnok-Dobokában) képezett abszolút többséget, azontúl hatban fog, a mennyiben Alsó-Fehérben 46-8-ről 58-3, Besztercze-Naszódban 303-ről 52-0, Torda-Aranyosban 32 5-ről 52-7°/o-ra emelkedik. Nincs a Királyhágóntúlnak egyetlen törvényhatósága, a hol a románság számaránya kisebb-nagyobb mértékben nem emelkednék, emelkedni fog még a székely vármegyékben s a két törvényhatóságú városban is. A felsoroltakon kivül különösen nagy az emelkedés Fogarasban 705-ről 82 # 8, Kolozs megyében 35-2-ről 46*4, Maros-Tordában 15 0-ről 22-2, Nagy-Küküllőben 16'1-ről 2L-0, Szeben megyében 81* 1-ről 41-7, Szolnok-Dobokában 52-6-ről 587°/o-ra. Ezzel ellentétben a Királyhágón innen, hol nem a magas erdélyi czenzus van érvényben, a románság számaránya —négy törvónyhatóságú várost: Aradot, Temesvárt, Verseczet ós Pancsovát kivéve — valamennyi törvényhatóságban hanyatlik, még pedig néhol igen tetemesen, igy Biharban 501-ről 35-5, Arad megyében 638-ről 58-0°/o-ra. Visszatérve a magyar ajkuakra, csak két országrészben, a Tisza két partján látjuk a magyarság arányának emelkedését, a Tisza jobb partján 53-9-ről 580, a Tisza bal partján 60'7-ről 67'7°/o-ra. A többi országrészben —igaz hogy többnyire csak pár tized százalékos — visszaesést látunk. Leglényegesebb a visszaesés a Duna bal partján 395-ről 38l°/o-ra, tehát közel másfél százalékkal. A Duna bal partján csak az egy Nógrád vármegyében javul a magyarok aránya, viszont némely megyében nagyon érzékeny a hanyatlás, Pozsony megyében 48-0-ről 45'0-re, Trencsénben 16'3-ről 12'0-re, Zólyomban 22-6-ről 16*0°/o-ra, nagy a két törvényhatósága városban is, Pozsonyban 56'1-ről 48-4-re, Selmecz- és Bélabányán 62'7-ről 48'9%-ra. A Duna bal partján a német ajkú választók száma is csökken 89-ről 80°/o-ra, ellenben a tót ajkuaké502-ről 52-9%-ra emelkedik A Duna jobb partján mindössze csak hattized százalékot tesz a magyarság hanyatlása s korántsem oly általános, mint a Duna bal partján; egyes vármegyékben javulás mutatkozik. Baranyában a magyar választók ai'ánya
