Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

216 58-3-ről 56-3, Győrben 92-2-ről 987, Komáromban 92'7-ről 90 0, Sopronban 53l-ről 52*0, Tolnában 71-4-ről 67-5°/o-ra fog csökkenni; a többi vármegyében kisebb-nagyobb emelkedés mutatkozik, legnagyobb Veszprémben 862-ről 88'6°/o-ra. Épúgy hanyatlik a horvát ajkú választók aránya is 4 8-ről 4 2 ra valamint az egyebeké (többnyire vendek) 3 4 ről 2 7°/o-ra, míg a német ajkúak aránj^a 17"5 ről 197°/o-ra emelkedik. A Dana-Tisza közén szintén hanyatlani fog egy kissé a magyarság aránya 82-3-ről 82-l-re, a németeké ellenben 9-4-ről 10 3, a tótoké pedig 1-6 ről 2-l°/o-ra emelkedik. A magyarság aránya Bács és Pest megyében romlik, az előbbiben 40-0-ről 37 8, az utóbbiban 89'2-ről 883°/o-ra. Jellemző, hogy Bácsban a magyarság már a jelenlegi választók közt sem éri el az általános népességben elfoglalt arányát, Pest megyében ellenben jövőre is meg fogja haladni. Emiitettük, hogy a Tisza két partján mennyire kedvezően fog alakulni a magyar anyanyelvűek aránya; vannak ugyan ott is egyes vármegyék, hol némi visszaesést tapasztalunk, igy a Tisza jobb partján Abauj, Borsod, Szepes, különösen Gömör vármegyéknél; de viszont látunk nagy emelkedést is, igy Beregben a magyar választók aránya 535-ről 57-4, Ungban 38-4-ről 42-8, Zemplénben 53 4-ről 592°/o-ra fog emelkedni. A Tisza bal partján csak egy vármegyében mutatkozik visszaesés, Békésben, ott a magyarság aránya 74'4-ről leszáll 698°/o-ra; nagy emelkedést látunk ellenben Ugocsa, Szatmár, Máramaros, de különösen Bihar megyénél. Az utóbbiban a magyar ajkúak aránya 489-ről 634°/o-ra szökik. Ez abban leli magyarázatát, hogy Biharban a hegves vidékeken az úrbéri negyed telkek igen csekély adója következtében sok román ajkú nyert választójogot, ellenben a sík vidék magyarsága a magas adóczenzus miatt aránylag kisebb számmal juthatott szavazati joghoz. E rövid ismertetés után beszéljenek maguk a táblázatok, melyeknek számtömege bőséges tért enged a komoly kutatásnak De előbb még egy megjegyzésre van szükség. A kép viselő választói névjegyzékek szerint az 1911. évre 1,197 726 választó Íratott össze, az 1911. január első napjaiban végrehajtatott népszámlálás ellenben csak 1,069.480 huszonnégy éven felüli választót talált, mely szám a 24 évesnél fiatalabb választókkal együtt legfölebb 1,080.000-re tehető, körülbelül 118 ezerrel kevesebbre, mint a névjegyzékek szerint. Ez a feltűnő eltérés különböző okokra vezethető vissza. A képviselőválasztói névjegyzékekben igen sok egyén, a kinek több községben van ingatlana, kétszer esetleg többször fordul elő. Budapesten gyakori eset, hogy kereskedők nemcsak abban a kerületben iratnak össze, a hol a lakásuk van, hanem ott is, a hol üzletük fekszik. A névjegyzékekben sok olyan kisbirtokos is szerepel, a ki birtoka alapján felvétetett, de a népszámlálás időpontjában (többnyire mint kivándorló) a hazából távol volt. Végül azt is figyelembe kell venni, hogy a képviselőválasztók összeírása az 1911. évre még 1910. tavaszán történt, az összeirottak közül tehát deczember 31-éig többen már elhaltak. De viszont az is kétségtelen, hogy a népszámlálás alkalmával számos egyén lapjáról maradhatott el képviselőválasztói jogosultságának följegyzése, kivált oly esetekben, midőn az illetőt a népszámlálás nem találta lakóhelyén. A kép viselő választók valódi száma tehát bizonyára e kétféle kimutatás között közép helyet foglal el, de mindenesetre közelebb áll a népszámlálás alkalmával megállapított számhoz.