Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.
Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról
204 között pedig az irni-olvasni tudók sorában a magyar ajkúak 51'6°/o kai, az analfabéták közt ellenben 209°/o-kal vannak képviselve. Az őstermelőknek, bár kevésbbé népes, de nem minden súlynélküli osztálya a bérlök, részes - föl dmívesek s a kisebb őstermelést ágakat folytatok csoportja, a hová tartoznak minda,zok az önállók, a kik méhészetet, selyemtenyésztést, haltenyésztóst, halászatot, juhászatot stb. űzneK. Uj adatgyűjtésünk az összes 24 éven felüliek közt 68.801-et (16°/o-ot), a 30 éven felüliek közt pedig 59.971-et (l7 0 /o-ot) talált. Különösen három országrészben a Tisza bal partján, a Duna-Tisza közén és a Tisza-Maros szögében fordulnak elő nagyobb számmal. A Tisza bal partján 28°/o-át teszik a 30 éven felüli népességnek. Egyes törvényhatóságokban, még városokban is, valóban nagy súlylyal lépnek föl, igy: Csongrád megyében 50, Csanádban 6-0, Kecskeméten 68, Hajdú megyében 7l, Szabadkán 7-4, Szegeden 8*9°/o-kal. A bérlők, részesföldmívesek s kisebb őstermelési ágakban foglalkozók közt sokkal kedvezőbb a magyarság aránya, mint a birtokosok sorában. A magyar ajkúak a 24 éven felüli férfiaknak 69*1, a 30 éven felüli irni-olvasni tudóknak pedig 753°/o-át teszik. Még sokkal népesebb a birtokosok és bérlők segitö családtagjainak osztálya. Számuk az összes 24 éven felüli férfiak közt 262.524-re rúg, mig a 30 éven felüliek közt csak 118.681-et tesz. Ez természetes, mert 30 éven túl a legtöbb segitő családtagból vagy önálló birtokos lesz, vagy más foglalkozási ágban keres megélhetést. De számuk még igy is tekintélyes, 3-4°/o-át teszi a 30 éven felüliek összes számának. Legtöbb családi kisegitő van a Duna jobb partján (5l°/o) s a Tisza Maros szögében (50°/o), legkevesebb pedig a Duna-Tisza közén (l-7°/o) s a Tisza bal partján (l9°/o). Legnagyobb arányszámot Krassó-Szörény vármegyében látunk (10l°/o) valószínűleg a fennállott határőrvidéki házközösség maradványakópen. Feltűnő nagy az arány néhány dunántúli vármegyében is: Baranyában 86, Zalában 73, Somogyban 6 0, Vas vármegyében 59, Tolnában l-7°o. De találkozunk a Duna bal partján, sőt Erdélyben is magas arányszámokkal, igy például: Hontban 64, Árvában 4-9, Barsban 4 6, Nógrádban, Trencsénben, Turóczban 45, Hunyadban 61,Fogarasban 60, Besztercze-Naszódban 5'7, Szolnok-Dobokában 4-9°/o-át teszik a családi kisegítők a 30 éven felüli férfiaknak. A segitő családtagok közt a magyarság aránya csak alig jobb, mint a birtokosok közt, a 24 éven felüliek közt mindössze csak 41-4°/o. Uj adatgyűjtésünk 8.332 gazdasági és erdészeti tisztviselőt talált, ezerrel kevesebbet, mint az 1904. évi. Sok birtok kiparczellázása és bérbeadása kétségkívül erősen megapasztotta az utóbbi években a gazdatisztek számát, de azonkívül a csökkenés oka részben az is lehet, hogy a határvonalat nem lehet mindig szigorúan megvonni a tulaj dónképeni gazdatisztek s a közönséges felügyelő személyzet (botos ispán, magtáros stb.) között. A mezőgazdasági ós erdészeti tisztviselőknek túlnyomó része, 88-5°/o-a magyar. A vezető állásban lévő cseledeket (bérésgazda, magtáros, fővinczellór stb.) az 1904 évi adatgyűjtés még nem különböztette meg, hanem a mezőgazdasági cselédekhez foglalta (kis részben talán a gazdasági tisztviselők közéj, újabb adatgyűjtésünk azonban ezek számát is külön feltünteti. Számuk alig haladja meg a gazdatisztekét, mindössze csak 8.704 s jellemző, hogy ezek közt 1.220 analfabéta. Az analfabéták magától értetőleg az ország keleti részében fordulnak elő legnagyobb számmal, de akadnak a legműveltebb két országrészben, a Duna jobb partján és a Duna-Tisza közén is. A magyarság a most tárgyalt vezető állásban lévő cselédek sorában erősen van képviselve,
