Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.
Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról
205 a 24 éven felüliek közt 75*7, a 30 éven felüli irni-olvasni tudók közt 801 o/o-kal. Az őstermelőknek igen népes osztálya a mezőgazdasági cselédség. Számuk 284.285-re rúg (1904-ben 267.310 volt) s 6-7 °/o-át teszi az összes 24 éven felüli férfinépességnek. Különösen a Duna jobb partján, a nagy uradalmak tipikus földjén, fordulnak elő tömegesen, számuk ott 75.971-re, 10-1 °/o-ra rúg. A Duna bal partján 80, a Tisza bal partján 7*9, a Tisza jobb partján 7-3, a Duna-Tisza közén 5-4, a Tisza-Maros szögében 49, végül a Királyhágóntúl csak 38 %-át teszik a 24 éven felüli férfinépességnek. A mezőgazdasági cselédek közt igen sok az analfabéta, 135 ezer (47'6°/o) teljesen hijával van nz elemi műveltség legszerényebb mértékének is. Ez eléggé érthető, a gazdasági cselédek túlnyomólag a gazdasági cselédek gyermekeiből ujonczozódnak, tehát jórészt pusztákon, tanyákon, majorokban nőnek fel, hol sokszor nincs iskola, a falu pedig távol fekszik. De az egyen országrészek közt e tekintetben is nagy a különbség, az ország nyugoti felében az analfabéták kisebb részét teszik a gazdasági cselédeknek, a Duna jobb partján csupán csak 324, a Duna bal partján 384, a Dana-Tisza közén 43'8°/o-át, már a Tisza két partján s a Tisza-Maros szögében a felét is erősen meghaladják, a Királyhágóntúl pedig 77'3°/o-ra rúgnak. Az 1904. évi adatgyűjtés alkalmával csupán az ipari alkalmazottaknál kutattuk az egy munkaadónál való alkalmaztatás időtartamát; ezúttal a mezőgazdasági cselédeknél is. Az összes 24 éven felüli mezőgazdasági cselédeknek 45'0°/o-a szolgált két évnél rövidebb ideig egy gazdánál, 12-8°/o-a legalább két évig, 80°/o-a három, 56°/o-a négy, 28'6%-a pedig öt vagy több évig. Érdekes, hogy az irni-olvasni tudó gazdasági cselédek állandóbbak, mint az analfabéták, az utóbbiaknak csak 27-0 szolgált öt vagv több évig egy munkaadónál, mig az irni-olvasni tudóknak 30-2 0 /o-a. A műveltség és állandóság tehát nem ellentétes tényezők. A 30 éven felüli gazdasági cselédek természetesen még állandóbbak, ezeknek közel egyharmada, 32 7°/o-a legalább 5 évig szolgál egy helyben, még pedig az irni-olvasni tudóknak 35'5, az analfabétáknak 30-l°/o-a. Az a mozgó elem, mely harminca éves koron tül 2 évig sem szolgál egy gazdánál, az irni-olvasni • tudóknál 38-6, az analfabétáknál 43-5° o, tehát az utóbbiaknak is több mint fele legalább is két évet tölt ki egy munka:>dónál. Legállandóbbak a mezőgazdasági cselédek a Duna jobb és bal partján, hol 37"9 illetve 38-l°/o-uk több mint 5 évig szolgált s csak 37-7 illetve 37'3°/o-uk két évnél rövidebb ideig; legmozgékonyabbak Erdélyben, hol csak 276° o-uk szolgált 5 évnél hosszabb s 444°/o-uk két évnél is rövidebb ideig. De nem sokkal jobb a helyzet a, Duna-Tisza közén, a Tisza bal partján s a TiszaMaros szögében is. A Tisza jobb partja közép helyen áll. A magyar anyanyelvűek aránya a 24 éven felüliek közt 69-5°/V>, a 30 éven felüli irni-olvasni tudók között pedig 78l°/o, nemzeti szempontból tehát a mezőgazdasági cselédség nagyon értékes elem. Mezőg izdasági elömunkást (aratógazdát) 1.087-et vett számba feldolgozásunk, kiknek túlnyomó része (941) a 30 éven felüliek sorából került ki. Az 1904. évi statisztika ezeket nem különböztette meg a többi mezőgazdasági munkásoktól, kiknek számát 997.788-ra tette. Uj adatgyűjtésünk csak 771.772 mezőgazdasági munkást talált, tehát, ha még az előmunkásokat is számba vesszük, 226.016-tal kevesebbet a hét év előtti létszámnál. E teltünő jelenség okára fentebb már körülbelül rámutattunk; t. i. hogy újabban közülük igen sok került a közönséges napszámosok közé, még több ment át az ipar-
