Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

•188 csoportositva, a legnagyobb részletességgel mutatta ki a különböző társadalmi osztályokhoz tartozók számát; vagyoni és kereseti viszonyaikat részint a birtok nagyságával, részint a fizetett állami adóval világítva meg. Különösen nagy részletességgel történt a kisbirtokosok kimutatása, a mennyiben a 10 kat. holdnál kisebb birtokok összes területe a szántóföld, kert és szőlő területének kombinácziójával mutattatott ki, olyannyira, hogy a 2—10 hold összes területtel biró kisbirtokosok nem kevesebb, mint 45 külön alcsoportban szerepeltek. A nagy statisztikai anyag gazdag tanulságait azonban gróf Tisza István már nem értékesithette. Az 1905. évi június hó 18-án bekövetkezett kormányváltozás a választójog reformját ismét holt pontra juttatta. De csak rövid időre. Kristóffy József belügyminiszter 1905. deczember 16-án közzétette törvényjavaslattervezetét az országgyűlési kép viselő választói jogról. A törvényi a vaslat tervezetet terjedelmes statisztikai melléklet egészítette ki, a gróf Tisza István által elrendelt nagy statisztikai munkálat eredményéből. A választójog reformjának kérdése a koalicziónak 1906. április 8-án történt kormányrajutásával is állandóan felszinen maradt. Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter, a kérdésnek alapos áttanulmányozása után, arra a meggyőződésre jutott, hogy a Kristóffy által mentőgondolatul hangoztatott feltétel, az írni-olvasni tudás feltétele, nemzeti és szocziális szempontból csak látszólagos biztosítók, mely már jelenleg is igen fogyatékos védelmet nyújt, jövőre pedig teljesen értéktelenné válik. Gróf Andrássy Gyula egy, a magyar viszonyokhoz alkalmazott plurális rendszerrel hitte leginkább megóvhatni a magyar nemzeti érdekeket s biztosithatni nagy társadalmi rázkódtatás nélkül a demokratikus fejlődést. Az új terv az 1904. évi felvétel alkalmával begyűjtött egyéni statisztikai lapoknak új szempontokból való többszöri újabb feldolgozását tette szükségessé, sőt egy részleges pótfelvétel is foganatosíttatott. Gróf Andrássy Gyula 1908. november 11-én nyújtotta be törvényjavaslatát, melyet szintén gazdag statisztikai mellékletek egészítettek ki, részint a gróf Tisza István-féle statisztikai anyagból, részint az újabb feldolgozások eredményei gyanánt. A törvényjavaslat azonban még bizottsági tárgyalás alá sem került. A munkapárt megalakulása s gróf Khuen-Héderváry Károlynak miniszterelnökké való kineveztetése nem vette le a napirendről a választójog kérdését. A választójognak demokratikus kiterjesztését úgy az 1910. országgyűlést megnyitó trónbeszéd, valamint a miniszterelnök programmbeszóde a megoldandó legfontosabb törvényhozási feladatok közt jelölte meg. A megoldás módjára nézve ugyan megállapodás nem történt, de a plurális rendszer már eleve elejtetett. Uj alapról kellett tehát gondoskodni, a mely viszont, mivel az 1904. évi adatgyűjtés eredményei már elavultak, újabb statisztikai adatgyűjtést tett szükségessé. A nagy általános népszámlálás épen küszöbön állott: ez a körülmény szinte parancsolólag ajánlta, hogy külön adatgyűjtés mellőzésével, a választójog reformjához szükséges statisztikai adatok az 1910. deczember 31-iki állapot szerint végrehajtandó népszámlálás keretén belül gyűjtessenek be. A személyi viszonyokra (kor. családi állapot, foglalkozás, foglalkozási viszony, műveltség, anyanyelv, magyarul tudá.s, állampolgárság, érzéki és értelmi fogyatkozás) vonatkozó adatokat a népszámlálás különben is tudakolta, csak a választójog szempontjából fontos néhány új kérdés felvételére