Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.
Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról
volt még szükség, á 24 évesnél idősebb férfilakosok egyéfiiriis^fámlálólapjain. Mindenekelőtt, hogy az illető fel volt-e véve az 1911. évre megállapított . képviselőválasztói névjegyzékbe, továbbá, hogy lakása milyen lakrészekből áll, végű], hogy mely állami egyenes adókból mekkora összeg" vettetett ki rá? Sőt ide számithatók a gyermekek számát, a katonaviselt-' séget s a lakóhelyen tartózkodás időtartamát tudakoló kérdések is, melyek az Andrássy-féle javaslatnál mind felmerültek, a nélkül azonban, hogy az 1004. évi adatgyűjtés feleletet adott volna reájuk. A választójogi adatgyűjtésnek á nagy népszámlálásba való olvasztása mig egy részről az adatok teljességét lényegesen előmozdította, mert egyeseknek a számlálásból való kihagyása, a mi a részleges felvételeknél elkerülhetetlen, ezúttal nem fordulhatott elő; de másrészt a választójogi feldolgozás gyors végrehajtása elé nem csekély akadályokat görditett. Előbb az egé3z óriási népszámlálási anyagot meg kellett revideálni s a tömérdek hiányt és hibát a helyszínén pótoltatni, s csak azután kerülhetett a sor a választójog szempontjából fontos adatoknak a népszámlálási számlálólapról a választójogi számlálólapra való kimásolására. Ez a munkálat az 1911. óv szeptember havában vette kezdetét s 1912. óv június elejére már az egész nagy feldolgozás elkészült; csak az 1912. óv nyarán merült fel egy pár, új szempontokból való kiegészitő feldolgozás szüksége. •V A feldolgozás közsógenkint, sőt városoknál városrószenkint történt s két külön nagy munkálatból állt: az anyagnak demográfiai és foglalkozási viszonyok szerinti feldolgozásából. Mindkét feldolgozás alkalmával azonban az anyag négy külön részre osztva dolgoztatott fel, külön csoportosíttattak a 24-—29 éves s külön a 30 éven felüli irni-olvasni tudók, valamint külön a 24—29 éves s külön a 30 éven felüli analfabéták. A demográfiai feldolgozás az anyanyelvvel és a nem magyar anyanyelvűek magyarul tudásával kombinálva mutatta ki a választókat, és nem választókat, az egy helyben lakás különböző tartamát, a lakás nagyságának és minőségének részletezését, a katonaviseltséget és gyermekek számát, valamint az adófizetést az adó különböző nagysága szerint. Még részletesebb volt a foglalkozás szerinti feldolgozás, mely a • különböző foglalkozású egyéneket vagyoni és kereseti viszonyaik szerint részletezve kombinálta az anyanyelvvel s a domiciliummal és lakásviszonyokkal. Minden községről, sőt városrészről is négy nagy demográfiai s húsz nagy foglalkozási táblázat készült s három utólagos foglalkozási táblázat. Ugy hogy a feldolgozási táblázatok összes száma, a járási, vármegyei összefoglalásokat is számitva, nem kevesebb mint 362.610-re rúgott. Ez óriás statisztikai anyagot azonban a törvényjavaslat indokolásához csatolni lehetetlenség, mind a három nagy feldolgozásnak csak országos eredménye foglal a mellékletek sorában helyet; a legfontosabb adatok azonban törvényhatóságonkint is közöltetnek. A háromféle feldolgozás egymástól függetlenül külön-külön történt. De, minthogy mind a háromnak táblázatain vannak egyező adatok, sőt a harmadik feldolgozás a másodiknak csak új szempontból való részletezése volt: a különböző feldolgozások tulaj donképen egymás ellenőrzésére is szolgálnak. A rendes, szigorú revízión felül ez a még hatályosabb ellenőrzés becses biztosítékul szolgál arra nézve, liogy a-roppant nagy ősanyag igen részletes feldolgozása a lehető legpontosabb volt s az adatok e tekintetben teljes megbízhatóságra tarthatnak igényt. , : • ? •••-..- < ••
