Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

187 Általános ismertetés. Mihelyt a választójog reformja a megvalósulás komoly stádiumába lépett, elodázhatatlan szükségnek mutatkozott mindazoknak a statisztikai adatoknak beszerzése, melyek a reform társadalmi és nemzeti hatásának megitélésót már eleve lehetővé teszik. A nyugoteurópai nemzetek példájára való egyszerű hivatkozás a választójog kiterjesztésének mértékére nézve nem lehetett irányadó. Hazánk nem egynyelvű állam s igy nemcsak a különböző gazdasági ós társadalmi erők ós érdekek igyekeznek itt érvényesülni, hanem olyan nemzetiségi törekvések lappaDgó csirái is mutatkoznak, melyek könnyen válhatnak állambontó erőkké. Gazdasági és társadalmi viszonyainknak is megvan a maga sajátos, a nyugoteurópai államokétól lényegesen elütő jellege. A mai Magyarországot nem a hosszú századok békés fejlődése alakitotta ki, hanem a százados mulasztásokat egyszerre pótolni kivánó lázas, türelmetlen haladás, mely a különböző gazdasági ágak és társadalmi osztályok nyugodt egyensúlyát megteremteni nem volt alkalmas. Az 1904. év elején, miután a választójog kiterjesztése, pártközi megállapodás gyanánt, elvileg elhatároztatott, gróf Tisza István akkori miniszterelnök, mint belügyminiszter a választójogi reform czéljára széleskörű statisztikai adatgyűjtést rendelt el. Minden 20 évnél idősebb magyar állampolgár férfi lakosról egy egyéni statisztikai lap állittatott ki, a mely tudakozta az illető egyén születési évét, foglalkozását, (ha alkalmazva volt, a munkaadó megnevezését is), anyanyelvét (a nem magyar anyanyelvűeknek magyarul tudását is), műveltségét, azt, hogy a választói névjegyzékbe fel volt-e véve, az • általa fizetett állami adókat teljes részletességgel, ház- és földbirtokát s az utóbbit a főbb művelési ágak külön feltüntetésével, végül a bányászat, ipar, kereskedelem és közlekedés körébe eső egyéneknél, ha önálló iparos vagy önálló kereskedő volt, azt is, hogy van-e szabályszerű iparengedélye vagy iparigazolványa s tart-e rendesen és hány segédszemélyt; ha pedig nem önálló, az összeirás idejében alkalmazásban állott-e s ugyanazon munkaadónál mennyi idő óta, a helynólkülieknél pedig a munkanélküliség időtartamát és okát. E gazdag anyagot a m. kir. központi statisztikai hivatal nagy részletességgel dolgozta fel. A fizetett összes adók nagyság-kategóriái szerint való feldolgozás inkább csak negatív bizonyitókul kivánt szolgálni, hogy ezen az alapon a választójog reformját megoldani nem lehet. A fősúly a foglalkozás szerinti feldolgozáson nyugodott. A feldolgozás foglalkozási ágak szerint 24*