Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

M HATODIK FEJEZET. Fegyelmi felelősség és kihágások. A 144. §-hoz. A törvényjavaslat 144. §-a a választók összeírásánál, a névjegyzék elkészítésénél, kiigazításánál és megőrzésénél s a választásnál közreműködő közegek felelősségét, fegyelmi felelősségrevonásuk szabályait és a fegyelmi hatóságokat állapítja meg. A törvényjavaslat 144. §-ának első bekezdése és az 1874 : XXXIII. t.-c. 90. §-a, illetőleg az 1899 : XV. t.-c. 162. §-a között egyik lényegesebb eltérés az, hogy a törvényjavaslat 144. §-áből kimaradtak a bizalmi férfiak, mint akik a választási eljárás törvényszerűségének ellenőrzése végett csak a párt, vagy a jelölt bizalmából vannak jelen, hivatalos működést nem végeznek, esküt (fogadalmat) nem tesznek, s akikkel szemben ezért fegyelmi eljárásn ik helye nem is lehet. A bizalmi férfiakat tehát csak erkölcsi, ha pedig büntetendő cselekményt követnek el, büntetőjogi felelősség terheli. A másik lényegesebb eltérés pedig a mai szabályokkal szemben az, hogy e .§. megállapítja a fegyelmi felelősséget azokra a közegekre is, akik a névjegyzék megőrzésére hivatottak. A §. további részeiben a fegyelmi eljárásról és a fegyelmi hatóságokról szól, s ezekben a kérdésekben az 1899 : XV. t.-c. 162. §-ával egyezően rendelkezik; azonban a kir. közjegyzőkre nézve megállapítja, hogy ciek — különleges állásukra való tekintettel — a reájuk nézve irányadó fegyelmi szabályok hatálya, tehát saját fegyelmi hatóságaik alatt is maradnak. Eltérés a javaslatban az, hogy nem tartalmaz analóg rendelkezési az 1899: XV. t.-c. 162. §-ának ama rendelkezésével, amely szerint abban az esetben, ha a Curia a törvény 123. §-a alapján pénzbírságot rovott ki, ugyanazon cselekmény miatt fegyelmi eljárásnak nincs helye. Ebből következik, hogy az a bírságolás, amelyei a jövőben a választások érvényessége felett ítélkező bíróság esetleg kiszab, nem fogja kizárni azt, hogy az illető közeg ellen, ha cselekménye erre is okot szolgáltatott, a fegyelmi eljárást is folyamatba lehessen tenni. A 145. §-hoz. Az 1899 : XV. t.-c. 168. §-a a közhivatali alkalmazottakat abban az esetben is elvonja saját fegyelmi hatóságuktól, ha a fegyelmi vétséget nem mint a központi választmány, avagy a választási, összeíró vagy szavazatszedő küldöttség tagjai követik el. Ez a rendelkezés azonban helytelen. A közszolgálati alkalmazott a következő módok valamelyikén sértheti meg a választási törvény rendelkezéseit, még pedig: 1. olyan cselekménynyel vagy mulasztással, amelyet valamely törvény vagy rendelet az ő hivatali hatáskörébe utalt; 2. mint magánszemély, tehát függetlenül közszolgálati viszonyától, és anélkül, hogy a választási törvény alapján valaminő tisztséggel lenne megbízva; és végre 3. abból a tisztségből kifolyólag, amelyet reá a választási törvény alapján a központi választmányban vagy az összeíró stb. küldöttségben bíztak, vagy amelyet e törvény