Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

171 értelmében állásánál fogva visel abban (községi- és körjegyző, mint az összeíró küldöttség tagja). Az első két esetben semmi sem szól a mellett, hogy a közszolgálati alkalmazott elvonassék saját rendes fegyelmi hatóságától csupán azért, mert a választási törvénybe, és nem valamely más törvénybe ütköző fegyelmi vétséget követett el. Ellenben indokolt és szükséges, hogy akkor, ha a központi választmány, összeiró stb. küldöttség tagjaként követi el a választási törvénybe ütköző fegyelmi vétséget, ennek megbirálása a kivételes fegyelmi hatóság hatáskörébe utaltassék, habár közhivatalnok is az illető, amint ezt a javaslat 144. §-a — e tekintetben a régi törvény rendelkezésével egyezően — meg is állapítja. Az 1899 : XV. t.-c. 168. §-a majd a „közhivatalnok, illetőleg r. t. városi és községi hivatali alkalmazott", majd „a közigazgatási tisztviselők s a r. t. városi és községi hivatali alkalmazottak" kifejezést használja, ami kétségre ad okot és a fogalmak összezavarására vezet. A javaslat 145. §-ában használt „közhivatali alkalmazott" általános kifejezés az állami, törvényhatósági, r. t. városi és községi alkalmazottakat egyaránt felöleli. A 146. §-hoz. E §. célja az, hogy a közhivatali alkalmazottak a választói jog szabad érvényesülésének hatályosabb biztosítása, a hivatali hatalommal való visszaélések elkerülése és a hivatali tekintély megóvása érdekében is a képviselőválasztások küzdelmeitől, a választások közvetlen irányításától távoltartassanak. Jelenleg erről a kérdésről az 1899: XV. t.-c. 167. §-a intézkedik. A javaslatban foglalt szabályozás azonban egyes részletek tekintetében eltér ennek a törvénynek rendelkezésétől. így a törvény a tisztviselőnek megtiltja, hogy bárminő politikai pártgyülés összehívásában részt vegyen, annak elnöke vagy jegyzője legyen, és tőle megbízást fogadjon el. A javaslat ezt a tilalmat csupán a képviselőválasztással kapcsolatos politikai pártgyülésekre állapítja meg. A cél ugyanis nem az, hogy a tisztviselők a politikai pártéletben való részvételtől teljesen elzárassanak, amely kérdésnek általános szabályozása különben is kivül esik e törvényjavaslat keretén. Ellenben feltétlenül szükséges ilyen tilalomnak megállapítása a képviselőválasztás idejére, midőn a politikai küzdelmek tetőznek, s midőn a tisztviselőnek a küzdelmekben való irányító részvétele fokozza annak a lehetőségét, hogy alárendeltjeire s esetleg más választókra is illetéktelen befolyást gyakoroljon. További eltérés, hogy a javaslat a szóbanlevö rendelkezések hatálya alá eső közhivatali alkalmazottak körét két irányban kiterjeszti. Az 1899 : XV. t.-c. 167. §-a a politikai pártéletben és a választási küzdelmekben való közvetlen részvételből a r. t. városi alkalmazottak közül csak a polgármestert és a rendőrkapitányt zárja ki. Mivel azonban az idézett törvényszakaszban megállapított tilalom az összes állami és törvényhatósági közhivatalnokokra kiterjed, nincs elfogadható ok arra, hogy e tekintetben a r. t. városi közhivatalnokok kivételes elbánásban részesüljenek. Ezért a javaslat ugy tervezi, hogy a 146. §-ban emiitett tilalom nemcsak az összes állami és a törvényhatósági, hanem a r. t. városi közhivatalokban alkalmazott tisztviselőkre is kiterjedjen. Az 1899: XV. t.-c. 167. §-a megtiltja a hivatali fellebbvalónak, hogy a neki alárendelt köztisztviselőnek a szavazásra nézve utasítást adjon. Ugyanezt a javaslat nem csupán a tisztviselőkre nézve tiltja meg, hanem az alárendelt altisztekre és szolgákra nézve is, mert e tilalom az utóbbiakkal szemben époly indokolt, mint a tisztviselőkkel szemben. 22*