Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

156 Ilyen elkülönző helyiség berendezését arra a célra, hogy a választót a titkos szavazásnak elhatározó mozzanatában megvédje a megfigyeléstől, először az 1872-iki angol választási törvény rendelte el. Később Belgium, Németalföld s több kisebb állam fogadta el ezt az intézményt, amely 1903. óta a Német Birodalomban is meghonosult (Isolirraum.) A borítékok intézményével együtt annak a mindjobban erősbödő törekvésnek eredménye az, amely a szavazás titkosságának kijátszását gyökeresen meg akarja gátolni. A szines szavazólapok rendszere elengedhetetlenül megkövetelvén ilyen berendezést, csak arról lehet szó, hogy milyen alakban valósítsuk azt meg. A javaslat számolni akar a helyi viszonyokkal és kerülni akarja a költséges berendezést. Ennélfogva alternative intézkedik, s a szavazóhelyiség viszonyaitól teszi függővé egyik vagy másik módszer alkalmazását. Lehet, hogy annak a teremnek, amelyben a küldöttség működik, egy vagy több olyan mellékszobája van, amelyeket jól lehet erre a célra felhasználni; ilyenkor nincs szükség külön berendezésre. Ellenkező esetben magában a szavazóhelyiségben kell egy vagy több elrekesztett fülkét berendezni. A fülke elrekesztése az elnök intézkedése szerint akár deszkával, akár lefüggönyözéssel fog történhetni, s csupán az a lényeges, hogy a szavazó eljárásának megfigyelése tökéletesen ki legyen zárva. Attól, hogy ez az egyszerű berendezés nehézséggel járna, annál kevésbbé kell tartani, mert csak a székesfővárosban és a törvényhatósági joggal felruházott városokban lesz rá szükség. A szines szavazólapok rendszerével jár az is, hogy azokat csak a mellékszobában vagy az elrekesztett fülkében lehet készletben tartani. Ennek az a veszélye, hogy a szavazó, aki egyedül van az emiitett helyiségben, a szavazólapokat vagy egy részüket megsemmisítheti. Ezt a veszélyt akarja mérsékelni a javaslat azzal a rendelkezéssel, hogy egyszerre csak kisebb készletben kell a szavazólapokat az asztalon elhelyezni. Különben figyelembe kell venni, hogy minden jelölt számára legalább annyi szavazólap készül, ahány választó van a választókerületben, s igy feltehető, hogy még akkor is marad elég szavazólap, ha egy részük megsemmisül. Végül a 165. §. értelmében hozandó törvény gondoskodni fog arról, hogy az ilyen cselekmény elkövetőjére olyan szigorú büntetést szabjon, amelynek meglesz az elriasztó hatása. A 122. §-hoz. / ' Titkos szavazás esetében különösen fontos, hogy a szavasat leadásának minden mozzanata pontosan legyen szabályozva, mert csak igy lehet elérni, hogy egyrészt a titkosság végig meg legyen óva, másrészt pedig a szavazásnak ez a természetszerűen bonyolultabb módja ne okozzon zavart, s mind az elnök önkényének, mind a választó akadékoskodásának gátja legyen a törvény világos rendelkezésében. Ezért a javaslat 122. §-a, követve a külföldi törvények eljárását, az emliteít szempontok érvényesitésével tüzetesen megállapítja a szavazat leadásának módját. A §-nak azokra a rendelkezéseire, amelyek indokolást kivannak, a következőket jegyzem meg: A szavazólapot tartalmazó borítéknak az urnába helyezését rendszerint az elnökre bízzák a törvények. Ugyanezt teszi a javaslat is, mert csupán igy lehet elejét venni annak, hogy a szavazó ne dobjon egynél több borítékot az urnába, s igy válik lehetővé, hogy az elnök a borítékot megvizsgálja, és a szabálytalan borítékban átadott szavazólapot az eredmény megállapításának megkönnyítésére lehetőleg már ekkor visszautasítsa. Kisérö segítségének igénybevételét annak a választónak kell megengedni, aki vak vagy béna, s igy a szavazással járó tennivalókat képtelen egyedül ellátni.