Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

157 Az elkülönzö helyiség intézménye ellen a rendes kifogás az, hogy elnyújtja a választási eljárást, s különösen a választás vége felé ad zavarokra okot, amikor rendesen nagyobbszámu választó várakozik még szavazásra. Ennek a bajnak akarja elejét venni, amennyire lehetséges, a §. utolsóelőtti bekezdése. Egyébként a választási eljárást gyorsitani lehet több mellékszoba vagy elrekesztett fülke berendezésével, amire a 121. §. kifejezetten utal; továbbá azzal, ha az elnök azalatt, mig egyik választó az elkülönzö helyiségben van elfoglalva, a következő választó szavazásra bocsátását intézi el, s igy gondoskodik róla, hogy a szavazásban ne álljon be megszakitás. A mellékszoba vagy elrekesztett fülke igénybevétele helyesen csak kötelező lehet. A választóra bizni azt, hogy igénybe vegye-e szavazata leadására ezt a helyiséget, különösen a szines szavazólapok rendszere mellett, egyértelmű lenne annak a választóra bizásával, hogy titkosan vagy nyiltan akar-e szavazni, vagyis a titkos szavazás fakultatív behozatalával. Ennek a veszélyességét és észszerütlenségét pedig nem kell bizonyítani. Ezért a §. utolsó bekezdése azt a sanctiót adja a mellékszoba vagy az elrekesztett fülke használatának, hogy annak a szavazatát, aki az elnök felhivására sem megy az emiitett helyiségbe, az elnök el nem fogadhatja. 7. A szavazás befejezése és a szavazatok összeszámítása. A 123. §-hoz. • Az 1899 : XV. t.-c. 157. §-a értelmében a szavazást megszakitás nélkül addig kell folytatni, amig a záróra alatt jelentkezett választők is mind leszavaztak; ugyané törvény 159. §-a pedig a záróra kitűzését a küldöttségi elnökre bizza. A szavazás lezárásával kapcsolatban felmerül az a kérdés, hogy nem járunk-e el helyesebben, ha, a legtöbb állam példáját követve, a szavazásra való jelentkezés záros határidejét mi is a törvényben állapitjuk meg. A szavazás tart Angliában reggel 8-tól este 8-ig, Belgiumban reggel 8-tól d. u. 2-ig, Franciaországban reggel 8-tól este 6-ig, Németalföldön reggel 8-tól d. u. 5-ig, Németországban d. e. 10-töl este 7-ig, Olaszországban reggel 8-tól d. u. 4-ig. Nálunk is az önkormányzati választásoknál (törvényhatósági bizottsági tagok és képviselőtestületi tagok választásánál) magában a törvényben záros határidő van kitűzve (1886: XXI. t.-c. 39. §.; 1886: XXII. t.-c. 48. §.; 1872: XXXVI. t.-c. 43. §.). Kétségtelen, hogy záros határidő mellett a választási eljárás gyorsabb, a választás befejezésének időpontja esélyeknek alig van alávetve, s meg van nehezitve az, hogy a szavazás mesterséges elnyujtása s a választóknak ebből származó türelmetlensége vagy kimerülése a választás eredményére számbavehető befolyást gyakorolhasson. Ahol a választók a szavazás helyén vagy ehhez közel laknak, számuk pedig szavazókörönkint nem nagyon különböző, ahol tehát ugyszólva mathematikailag ki lehet számitani azt a időt, amelyen belül a választók mindenütt leszavazhatnak: ott a záros határidőt habozás nélkül törvénybe lehet iktatni. Mivel ezek az előfeltételek e javaslat törvényerőre emelkedése esetében nálunk is meglesznek, ezért azt javaslom, hogy a zárórát maga a törvény állapítsa meg. A 123. §. értelmében 10 órai időköz állapíttatnék meg a szavazásra való jelentkezésre. Abban a szavazókörben tehát, amelyben a szavazás a rendes időben, vagyis reggel 8 órakor megkezdődik, a törvényben megállapított záróra délután