Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.
Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról
155 vegyék igénybe, azonban ez kockára tenné a választás titkosságát, amelynek megóvását — mint az általános indokolásban már kifejtettem — mindenképen szükségesnek tartom. • Azoknak az államoknak a törvényei, ahol a titkos szavazás van behozva (igy például Franciaország, a Német Birodalom, Ausztria törvényei és a legutóbb alkotott olasz választási törvény), rendszerint nincsenek figyelemmel az irni és olvasni nem tudókra, s olyan módját állapítják meg a titkos szavazásnak, amely csak az Írástudóknak engedi meg a szavazati jog gyakorlását. Azonban az az eljárás, amely látszólag jogot ad, tényleg pedig lehetetlenné teszi a jog gyakorlását, semmiképen sem helyeselhető. Az emiitett eljárást legfeljebb ott lehet megengedni, ahol az irni és olvasni nem tudók olyan elenyészően kevesen vannak, hogy velük, mint elhanyagolható tényezővel, nem érdemes a törvénynek számolnia. Ezeket figyelembevévé, a szavazólapoknak a javaslatban tervezett rendszere, habár az eljárás egyszerűségét némiképen befolyásolja is, nálunk a legalkalmasabbnak mutatkozik arra, hogy azokban a kerületekben, ahol a szavazás titkos, a a választói jog gyakorlását, s egyszersmind a titkosság megóvását minden választóra nézve lehetségessé tegye. A 119. §. harmadik és negyedik bekezdésében foglalt rendelkezések, amelyek a borítékoknak és szavazólapoknak a kellő helyre való eljuttatásáról szólnak, mint önként értetődő eljárási szabályok, nem kivannak indokolást. A 120. §-hoz. A szavazatszedő küldöttségnek a §. első bekezdésében megállapított kötelessége a szavazás megkezdésének természetes feltétele. A borítékokat és a szavazólapokat a központi választmány meghatározott mennyiségű csomagokban küldi, s Így nem lesz nehéz a mennyiség elégséges voltát megállapítani. Természetesen ha a hiánynak nem az lenne az oka, hogy bizonyos számú boríték vagy szavazólap tévedésből visszamaradt vagy máshová küldetett, hanem az, hogy a kellő készlet egyáltalában nem áll rendelkezésre, akkor rendszerint nem lehet sző a hiány pótlásáról, s a 103. §-ban emiitett eset áU'be. A §. második bekezdése a 121. §. utolsó bekezdésében és a 122. §. második bekezdésében foglalt szabálylyal együtt azoknak az intézkedéseknek a csoportjába tartozik, amelyeknek az a céljuk, hogy a választóközönségnek, különösen pedig az irni és olvasni nem tudó választóknak minél jobban megkönnyítsék aztj hogy szavazati jogukat akaratuknak megfelelően gyakorolhassák. A 121. §-hoz. Ez a §. a titkos szavazáshoz szükséges dologi berendezéseket állapítja meg. Az asztal könnyű hozzáférhetőségét azért követeli meg a javaslat, hogy a választónak a szavazatszedő küldöttség elnökével való érintkezése, nevezetesen szavazásra bocsátása és az üres boríték átvétele, majd a szavazólapot tartalmazó boríték átadása alkalmával akadálytalanul és gyorsan történhessék. Az urna kellékeinek meghatározása azért fontos, mert az urnának olyannak kell lennie, hogy a szavazási eljárás folyamata alatt abba illetéktelenül senki ne nyúlhasson. Nemcsak fedett urnára van tehát szükség, hanem olyanra, amely zár alatt van, s csupán a szavazólap bedobására van ellátva nyilassal. A szavazólapnak a borítékba való helyezése végett mellékhelyiségre vagy elrekesztett -fülkére azért van okvetlenül szükség, mert a- színes szavazólapot különben lehetetlen lenne ugy helyezni a borítékba/ hogy a szavazó jelöltjét el ne árulja. 20*
