Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

153 A 115. §-ho2!. A nyilvános szavazás esetében el nem fogadható szavazatok megállapításánál a 115. §. lényegében követi az 1874: XXXIII. t.-c. 78. §-ának azt a rendelkezését, amely a szavazatok semmisségének eseteit határozza meg, de az itt megjelölt szavazatokon felül el nem fogadhatóknak mondja azt is, amely feltételhez köttetett vagy másként korlátoztatott, mert az ilyen nem fejezi ki határozottan a választó akaratát. Az érvénytelenségi okok megállapításánál figyelemmel van a javaslat arra, hogy azok olyanok legyenek, amelyeknek fennforgása kétségtelenül megállapítható, s igy e tekintetben visszaélések alig fordulhatnak elő. Ezek megakadályozását akarja szolgálni a §-nak az 1874 : XXXIII. t.-c. 78. §-ából átvett második bekezdése is. Ki kell még emelni, hogy a javaslat az ebben a §-ban, úgyszintén a 122. §. utolsó bekezdésében emiitett esetekben azért nem mondja a szavazatokat érvényteleneknek vagy semmiseknek, hanem csak el nem fogadhatőknak, mert itt olyan szavazatokról van szó, amelyeket az elnök, miután szabálytalanságukat már a szavazási eljárás közben megállapította, visszautasít anélkül, hogy a szavazat feljegyzése vagy urnába helyezése megtörténnék. így ezekben az esetekben leadott szavazatról nem is lehet szó. Az érvénytelen vagy semmis megjelölés pedig olyan leadott szavazatra utal, amely formaszerüen elfogadtatott, azonban szabályszerűségének felülvizsgálata alkalmával érvénytelennek, vagyis a szavazás eredményének megállapításánál számba nem vehetőnek bizonyult, amilyenek a 128. §-ban emiitett szavazatok. ; A 116. §-hoz. - vK^SfSi Az 1899: XV. t.-c. 160. §-a ugy rendelkezik, hogy a visszautasított választót az elnök köteles megkérdezni, hogy melyik jelöltre szándékozik szavazni, s a felhívás folytán tett nyilatkozatát meg kell említeni a visszautasítottak jegyzékében. Ennek a rendelkezésnek indoka az, hogy a netán törvényellenesen visszautasitott választónak nyilatkozata a választás megtámadása esetében alapul szolgálhat arra, hogy szavazata számbavétessék annak a javára, akire a nyilatkozat szerint szavazni kívánt. Olyan kerületek szempontjából, ahol a szavazás nyilvános lesz, ugyanez az ok kívánatossá teszi az emiitetthez hasonló rendelkezés fenntartását. A javaslat ezért 116. §-ában, a szabatosság és a többi §-okkal való összhang által megkívánt módosításokkal, átveszi az 1899: XV. t.-c, eme rendelkezését. 6. A titkos szavazás módja különösen. A 117. §-hoz. A törvényjavaslatot a titkos szavazás módjának szabályozásában különösen két gondolat vezeti. Az egyik, amelyről az indokolás általános részében már volt sző, az, hogy megteremtse mindazokat a biztosítékokat, amelyek a szavazás titkának megóvásához szükségesek; a másik pedig az, hogy az írástudatlan választók számára is lehetségessé tegye a szavazati jognak titkos gyakorlását. A 117—122. §-okban foglalt szabályozás részletei jobbára ebből a két vezető gondolatból folynak. A titkos szavazás rendszerint a megválasztani kívánt személy nevét tartalmazó szavazólap útján történik, s bár nincs kizárva, hogy más módon (pl. golyók segítségével) történjék, azt hiszem, nem szükséges tüzetesebben indokolnom a 117. §-nak azt az álláspontját, hogy e tekintetben a szavazólap intézményét fogadja el, amely Képvh. iromány. 1910—1915. XXEH. kötet. 20