Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

152 nem kell bevezetni. Ezen annyiban van súly, mert megtörténhetik, hogy kortes­fogásből tömegesen jelentkeznek olyanok, akik egyáltalán nem választók, vagy választók ugyan, de nem az illető szavazókör névjegyzékébe vannak felvéve, s ezért ott nem is szavazhatnak. Ha ezekről külön jegyzéket kellene vezetni, söt nyilvános szavazás esetében a 116. §-hoz képest nyilatkozatukat is fel kellene jegyezni, ez a választási eljárást annyira megnyújthatná, hogy esetleg a választás eredményére is befolyást gyakorolhatna. Az emiitett jegyzékhez hasonló célra szolgál a 111. §. második bekezdésében emiitett jegyzéke azoknak a választóknak, akiknek szavazata ellen kifogást emeltek, s akiknek szavazatát az elnök mégis elfogadta. A 112. §-hoz. Ez a §. állapítja meg azt, hogy a szavazás mely választókerületekben lesz titkos és melyekben nyilvános. Mivel erről a fontos kérdésről az indokolás általános részében már tüzetesen nyilatkoztam, e helyen ismétlések elkerülése végett utalok az ott mondottakra. 5. A nyilvános szavazás módja különösen. A 113. §-hoz. A szavazás módjáról, mely ma tudvalevőleg mindenütt nyilvános, jelenleg az 1874: XXXIII. t.-c. 76. §-a szól. De figyelmen kivül hagyja ez a §. azokat a választókat, akik, mint némák (siketnémák) testi fogyatkozásuk miatt beszélni nem képesek, s ennélfogva a törvény azon rendelkezésének, amely a szóbeli szavazást teszi kötelezővé, nem felelhetnek meg. Ha ezekre a törvény nem tesz kivételt, akkor a törvény megadja % ugyan nekik a választói jogot, de azt illuzóriussá teszi, mert gyakorlása nincs módjukban. Ezért úgy intézkedik a javaslat, hogy a beszélni nem képes választók (némák, siketnémák) szavazólap utján szavazhassanak. Természetes, hogy a szavazólapot a szavazőhelyiségben személyesen kell átadniok, s azt a szükséges ellenőrzés végett a küldöttségi elnöknek nyilvánosan fel kell olvasnia. A 114. §-hoz. Az egy községből vagy városrészből való választókat ma az 1874: XXX11I. t.-c. 75. §-a értelmében a szerint, amint egyik vagy másik jelöltre szavaznak, külön kell szavazásra bocsátani. Ezt a célszerű szabályt, amely különösen a különböző pártokhoz tartozó választók összekoccanásának elkerülése végett szükséges, a javaslat olyan helyeken, ahol a szavazás nyilvános, továbbra is fenn akarja tartani. Az 1874 : XXXIII. t.-cikknek idézett §-a többek között azt is rendeli, hogy az első községnél a küldöttségi elnök által húzott sors dönt afelett, hogy melyik jelölt szavazóit bocsássák először a szavazáshoz. De nem intézkedik arról, hogy milyen sorrendben történjék a szavazás, ha kettőnél több jelölt van. Ezt a hiányt kivánja pótolni a 114. §. azzal, hogy a sorrend megállapításánál minden esetben a sorshúzást teszi kötelezővé. Egyebekben a §. megfelel az idézett törvényszakasznak és az 1899 : XV. t.-c. 159. 8. első bekezdésében a szavazási sorrendről található rendelkezésnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom