Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.
Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról
143 A 91. §-hoz. Ez a §. azokat az eseteket állapítja meg, amelyekben a választás elmarad. A választás elmaradása két okból fordulhat elő. Az egyik ok az lehet, hogy nincs jelölt, akár azért, mert az ajánlásra engedett végső határidő lejártakor érvényes jelölés nem áll fenn, akár pedig azért, mert a választásra kitűzött időpont előtt valamennyi jelölt visszalépett. Az eseteknek ebben a csoportjában a választás lehetetlenné válik. A másik eset az, ha olyan időben, amidőn uj jelöltet már nem lehet ajánlani, a jelöltek valamelyike meghal. Ebben az esetben meg lehetne tartani a választást, mert még maradt jelölt, sőt talán több is, azonban a helyes jogérzék a választás elmaradását kívánja, mert a választók egy része ilyenkor vis major következtében maradt jelölt nélkül olyan időpontban, midőn helyette uj jelöltet már nem lehet állítani. Abban a stádiumban tehát, amelyben még uj ajánlás lehetséges, a javaslat a 88. §-ban egyenlően szabályozza a jelölt visszalépésének és elhaltának következményeit, ugy, hogy mind a visszalépett, mind az elhalt jelölt helyett megengedi uj jelölt ajánlását. Az uj ajánlás semmi nehézséget vagy zavart nem okoz, s így — figyelembevéve a 88. §. indokolásában mondottakat is — semmi ok sincs arra, hogy ne engedjük azt meg annak a pártnak is, amely visszalépés következtében maradt jelölt nélkül. Ellenben a választás elmaradása komoly következményekkel járó tény; megkétszerezését jelenti a választással járó összes izgalmaknak, s ezenkívül nagyon árthat is annak, aki a választáson, ha az el nem marad, kedvező kilátással indulhatott volna a harcba. A választás elmaradását tehát a legkevesebb esetre kell korlátozni. Ezért a javaslat csak a jelöltek valamelyikének elhalálozásához fűzi következményül a választás elmaradását, vagyis olyan tényhez, amely az emberi akarattól függetlenül jő létre, s amelyet meggátolni nem lehet. Ellenben a jelöltek valamelyikének visszalépése semmi befolyással sincs a választás megtartására, mert a visszalépés, ha vétlen is, mégis csak egyéni elhatározás következménye, s nem elkerülhetetlen, mint a vis major; továbbá mert akkor, ha a visszalépés miatt is elmaradna a választás, a jelöltek akármelyiké akár fogásból, akár boszuből vagy más jogtalan okból könnyű szerrel mindig meghiusithatná a választást. A javaslat a 91. §-ban emiitett esetekben a választás elmaradásának megállapítását az elnök egyéni eljárására bizza, s nem kivánja, hogy ez a megállapítás a választásra kitűzött helyen és időben, a választási küldöttség előtt történjék. Ennek a szabályozásnak az az oka, hogy egészen felesleges lenne a választás elmaradásának megállapításával a választás napjáig várni, ha már előbb kétségtelenné vált, hogy a választást nem lehet megtartani. Egyértelmű lenne ez a választási időszak hiábavaló megnyújtásával, amelynek pedig inkább megrövidítése kívánatos. S aztán itt olyan tények egyszerű konstatálásáról van szó, amelyeket a választási elnök maga is bízvást tisztázhat, s amelyek miatt szükségtelen lenne az egész választási személyzetet mozgásba hozni. Ha a választási elnök megállapította, hogy a választás elmarad, erről mindazokon a szerveken felül, amelyek az illető választásnál való közreműködésre lettek volna hivatva, a központi választmányt is értesíteni kell, hogy ez a 143. §. értelmében az uj választást elrendelhesse.
